István atya

375./ Uram, Te  szeretsz engem  a  szenvedésben is!  Uram, hiszek  irántam  való

   jóságodban és szeretetedben.  Biztosan tudom, hogy  Te gondoskodsz  rólam.

   Sok  kegyetlenség  van   a  világban.  De   a  világ  minden   természetes

   összefüggésével együtt egy magasabb hatalomnak van alávetve. Hiszem,  hogy

   Te vagy a világ Ura és Teremtője.  Hiszem, hogy minden a Te kezedben  van,

   minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz mindannyiunkat. Köszönöm,

   hogy Te  vagy  az  állandó  változásban  az  élet  nyugvópontja,  amelyhez

   tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem van Benned, és így a  jövőm

   nincs a véletlenre  bízva. Add,  hogy erre mindig  gondoljak, különösen  a

   nehéz és váratlan  helyzetekben! Maradj  mindig velem, hogy  magamat a  Te

   szeretetedben és biztonságodban tudjam! Ámen.

374./ Mórus Szent Tamás: Ima humorért

   Adj Uram humorérzéket, hogy jókedvű lehessek,

   hogy megértsem, ha csupán viccről van szó.

   Add, hogy érjenek kis örömök az életben,

   s ezeket tudjam megosztani másokkal.

   Adj tiszta lelket, érzékenyt minden iránt,

   ami tiszta és nemes. Olyan lelket, mely

   a gonosz láttán nem retten meg,

   hanem keresi az eszközöket

   mindent újra helyrehozni.

   Olyat, mely nem nyafog és sosem panaszkodik.

   S végül add, hogy jó legyen az emésztésem,

   de legyen is mit emésztenem. 

373./ Jó   Uram!   Adj,   kérlek   számomra   éleslátást,   hogy    biztonsággal

   megkülönböztethessem a jót a rossztól! Naponta kísértenek hamis  próféták,

   és az  is  előfordul,  hogy  a  Te  nevedben.  Kíméletlen,  folyamatos  és

   célzottan  lealázó   csábításoknak   vagyunk  kitéve   mindannyian,   hogy

   elfeledjünk tiszta  szívvel  szolgálni  Téged,  és  ott  rekedjünk  meg  a

   fogyasztói lét oltárán.

   Erősítsd meg  bennem  kérlek, a  krisztusi  hitet, hogy  felismerhessem  a

   gonosz játékát! Már  észre sem vesszük,  hogy egy-egy fondorlatos  jutalom

   nem illet meg bennünket, hogy a  konc, amit elénk löknek mosolyogva,  hogy

   lehajoljunk és felvegyük, elrabolt holmi.

   Add, Uram,  hogy  Egyházunk segítségével  ellent  tudjunk állni  ennek,  a

   rafinált  szándékú  kísértésnek!   Adj,  kérlek  egészséget,   szeretetet,

   józanságot és kitartást  híveidnek! Add, Uram,  hogy Egyházunk  küldetését

   okosan, eredményesen és türelmesen tölthesse be! Vezessen bennünket  Jézus

   Krisztus nevében  a  becsület,  a  tisztaság,  és  szelídség  útján,  hogy

   példánkat egyre többen követhessék a jóakaratú emberek! Ámen.

372./ Komlósi Jánosné: Kavicsokat dobálsz a tengerbe...

   Nem sejted, hogy drágakő van a kezedbe...

   Napjaid, éveid telnek- múlnak hiába,

   miért nem kulcsolod kezed imára?

   Mindennap egy-egy drágakő,

   ha utad tiszta szívvel járod.

   Ragadj meg minden drága percet,

   ha a lelkiismereted szavát hallod.

   Mert sokszor szól, csak nem veszed észre,

   s mire tennél valamit, már késő - vége.

   Szomorú embert ha látsz az úton,

   köszöntsd mosollyal, fogd meg a kezét.

   A sziklás úton tépj neki virágot,

   s drágakőt találtál - csak nézd meg a szemét!

   Vigyázz e kincsre, gyűjtögesd,

   így lesznek napjaid gazdagok.

   A mulasztások szürke kavicsait

   két kézzel a tengerbe dobhatod.

371./ Kerekes Károly: A kereszt

   Keresztet a földön minden ember kap

   az egyik kisebbet, a másik nagyobbat

   Szülessen kunyhóba, avagy palotába

   El van készítve az ő keresztfája.

   Az a csoda azután, hogy senki sem látja

   milyen nagy a másik ember keresztfája.

   Van, aki könnyen hordja, még nevetni is tud,

   míg a másik zokog és a földre rogy.

   Van, aki büszkén viszi, hisz senki se látja,

   Hogy vérzik a válla és sebes a háta.

   Van aki alázattal és lehajtott fővel

   viszi a keresztjét ,...krisztusi erővel.

   Van, aki morogva, zúgolódva viszi

   minden sarkon megáll, ha lehet leteszi.

   Van, aki dicsekszik, örül, ha megszánják

   hazug könnyek sokszor áztatják orcáját.

   Van, aki keresztjét más vállára rakja,

   abban a hiszemben, hogy vissza nem kapja.

   Van, aki félrenéz, hol jobbra, hol balra,

   segít embertársán, ő segít, te balga.

   Én a keresztemet fiatalon kaptam,

   elfogadni, hej, sehogy sem akartam.

   Sírtam, lázadoztam, még össze is törtem,

   oh, csodák csodája! Összenőtt előttem.

   Azután felvettem gyenge vállaimra,

   tudtam, hogy elkísér hűen a síromba.

   Tövises utakon elgyengült a lábam,

   vittem a keresztem, meggörbült a hátam.

   Elestem, felkeltem, így ment éveken át,

   vittem és cipeltem a nehéz keresztfát.

   Elmentem messzire, idegen országba,

   oda is elkísért a keresztem fája.

   Akiket szerettem, azok egytől-egyig,

   azok kigúnyolnak, lettek ellenségim.

   Tövis koszorúmat a fejemre nyomják,

   könnyeim patakját szélesebbre ássák.

   Mivel keresztemet nehéznek tartottam,

   azért még hozzá egy fakeresztet kaptam.

   Oda van az téve gyermekem sírjára,

   egyből kettő lett a keresztem fája.

   Már megöregedtem, hajam fehér lett,

   de az én keresztem súlya nem lett könnyebb.

   Naponta növekszik a keresztem súlya,

   vagy én lettem gyengébb, s a vállam nem bírja.

   Ó, sokszor de nagyon szeretném letenni,

   Azt hiszem tovább már nem is lehet vinni,

   Vérzik a szívem, lelkem roskad össze,

   De az én keresztem hű hozzám örökre.

   Cirenei Simon, ki vinni segíted,

   A jó Isten áldjon meg érte Tégedet.

   Amikor meghalok, eltemetnek engem,

   letűzik síromra nagy, nehéz keresztem.

   Bocsásd meg Jézusom, hogy zúgolódva vittem,

   És most visszaadom Neked a keresztem.

   Csak azt az egyet kérem Tőled, Én Istenem,

   Lelkemet vedd hozzád, magadhoz az égben! 

370./ Ima Szűz Máriához

   Ha nagyon fáj az élet terhe,

   Ha sok csapás hull reám,

   Elmegyek mindig a templomba

   S Hozzád fordulok Szűzanyám.

   Elsuttogom, feléd tárom,

   Szívem legbensőbb rejtekét,

   Ó szenvedések királynéja,

   Rád gondolok, Hozzád megyek én.

   Szűzanyám tudod, hogy gyermeked vagyok,

   Ó, jöjj gyógyíts, nagyon beteg vagyok.

   Anyám, gyermeked sír, sokat szenved,

   Ugye megszán Szeplőtelen Szíved.

   Anyám tudod harcosod vagyok,

   Ha kell, érted még ma is meghalok.

   Milyen jó lesz Téged a mennyben látni,

   Veled az édes Istent imádni.

   Anyám csodállak, Anyám szeretlek,

   És Te hívogatsz, hogy el ne essek.

   Most göröngyös az út és sok a veszély,

   Ó, bátoríts, s mondd gyermekem ne félj.

   Ha itt gyűlölnek, ha itt megvetnek,

   S kiket szeretek, azok sebeznek.

   Töröld le könnyem s fájó szívem,

   És mondd légy jó gyermekem.

   Szűzanyám ne hagyj el, segíts továbbra is.

   Szűzanyám Tiéd legyen mindenem,

   Múltam, jövőm s jelenem.

   És ha buzgón imádkozom,

   Könnyem lassan megered,

   Érzem Anyám, hogy leszálltál hozzám,

   S megvigasztaltad lelkemet. 

369./ Erőt kértem az Úrtól, s Ő nehézségeket adott, melyeken megedződtem.

   Bölcsességért imádkoztam,  és Ő  problémákat adott,  melyeket  megtanultam

   megoldani.

   Előmenetelt óhajtottam,  gondolkozó  agyat  és  testi  erőt  kaptam,  hogy

   dolgozzam.

   Bátorságot kértem, és Isten veszélyeket adott, melyeket legyőztem.

   Szeretetre vágytam,  és  kaptam  az Úrtól  bajba  jutott  embereket,  hogy

   segítsek rajtuk.

   Kegyes jóindulata helyett, alkalmakat kaptam a jóra.

   Semmit nem  kaptam, amit  kértem, és  mindent megkaptam,  amire  szükségem

   volt.

   Meghallgatta imádságomat! 

368./ Imádság Nagyböjtre

   Urunk, Jézus Krisztus,

   föltámadásod ünnepéig

   a nagyböjti időszakban élünk.

   Arra szólít minket ez az idő,

   hogy megtérjünk és megújuljunk

   keresztény életünkben,

   hogy többet imádkozzunk,

   és odaadóbban gyakoroljuk

   a testvéri szeretet

   nagyszerű tetteit.

   Ezért kérünk Téged:

   Segíts minket,

   hogy minden, amit teszünk,

   Veled kezdődjék el

   és Veled végződjék.

   Erősíts minket jó szándékunkban,

   hogy a nagyböjti gyakorlatok által

   mindennap

   egyre jobbak legyünk. Ámen.

367./ Uram! Fogalmam sincs róla merre tartok. Nem látom az utat magam előtt. Nem

   tudhatom bizonyosan, hol  fog végződni.  Magamat sem  ismerem igazán:  úgy

   gondolom a Te akaratodat követem, ez azonban nem jelenti azt, hogy tényleg

   azt is teszem.  De kívánok Neked  tetszeni és hiszem,  hogy ez a  kívánság

   valóban tetszik Neked.

   S remélem, hogy  mindenben, amit csak  teszek, ez a  vágy vezet.  Remélem,

   sohasem fogok ettől a vágytól függetlenül bármit is tenni és tudom: ha így

   cselekszem, Te a helyes úton fogsz  vezetni még akkor is, ha talán  semmit

   sem tudok róla.

   Azért mindig bízni akarok Benned, még  ha úgy is látszik, hogy  eltévedtem

   és a halál árnyékában járok. Nem  akarok félni, mert Te mindig velem  vagy

   és sohasem  fogod hagyni,  hogy egyedül  szálljak szembe  a rám  leselkedő

   veszedelmekkel. Ámen.

   (Thomas Merton)

366./ Betegek Anyja, Boldogságos Szűz Mária,

   Virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett:

   Azoké mellett, akik haláltusájukat vívják,

   Akiknek semmi reményük sincs a gyógyulásra,

   Akik fájdalmukban sírnak és jajgatnak,

   Akiket senki sem ápol, mert nincs pénzük,

   Akik menni szeretnének, de nyugton kell feküdniük,

   Akiknek pihenni kellene, de mégis dolgoznak,

   Akik nyugtalanul hánykolódnak fekhelyükön,

   Akik a hosszú éjszakákat nyitott szemmel töltik,

   Akiket betegségükben még családi gondok is kínoznak,

   Akiknek végleg le kell mondaniuk terveikről!

   Akik nem hisznek a túlvilágban, és Istent átkozzák,

   Mert nem tudják, hogy Krisztus őértük is szenvedett.

   Betegek Anyja, Boldogságos Szűz Mária,

   Virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett! 

   Ámen. 

365./ Charles de Foucauld felajánló imája

   Atyám Rád hagyatkozom,

   tedd velem azt ami Neked tetszik.

   Bármit teszel, megköszönöm

   Kész vagyok mindenre,

   elfogadok mindent,

   csak akaratod teljesedjék bennem

   és minden teremtényedben.

   Semmi mást nem kérek Istenem,

   kezedbe ajánlom lelkemet,

   Neked adom Istenem,

   szívem egész szeretetével,

   mert szeretlek Téged,

   és a szeretet sürget,

   hogy egész Neked adjam magam,

   hogy fenntartás nélkül

   kezedbe helyezzem életemet,

   határtalan bizalommal,

   mert Te vagy az én Atyám! 

364./ Szalézi Szent Ferenc: A kereszt

   Azt a keresztet,

   ami most annyira nyomja a válladat,

   Mielőtt elküldte volna hozzád az Úr,

   Mindenható szemével megvizsgálta,

   Szerető irgalmával átmelegítette,

   Mindkét kezével méregette:

   Vajon nem nagyobb-e,

   Nem nehezebb-e a te számodra,

   Mint amennyit elbírsz ?

   Aztán megáldotta

   Szent kegyelmével,

   Irgalmával megillatosította,

   Reád és bátorságodra tekintett --

   És így érkezett a mennyből a "kereszt",

   Mint Isten köszöntése, mint a te

   Istened szeretetének irgalmas ajándéka. 

363./ Imádság magyar Hazánkért

   Úr Isten, ki az egyes népek  és országok elé határozott hivatást tűztél  s

   ki minden népet boldogítani  akarsz, tekints kegyesen a  mi nagy és  dicső

   hivatású édes hazánkra s a sokat szenvedett, sokat hányatott magyar népre.

   Áldd meg ezt  az országot és  ezt a  népet bő áldásokkal  s oltalmazd  meg

   minden  veszedelemtől.  Adj  neki   bő  termést,  jó  elöljárókat,   bölcs

   törvényhozókat,  szent  törvényeket,   háborútól  nyugalmat,   józanságot,

   mértékletességet, munkásságot és istenességet.  Hiúsítsd meg e drága  haza

   összes ellenségeinek fondorkodását s tedd e hont naggyá  a külföld  előtt.