HTML

István atya

Ez a blog együtt imádkozik veletek! Olvassátok,imádkozzátok ti is őket nagy lelki haszonnal! Ugyanakkor szeretettel arra kérlek benneteket, hogy küldjetek a címemre új imákat, mert az örök élet elérésében ezzel is segítjük egymást!

2007.08.31. 14:20 István atya

Imák 14

245./ Alexandriai Szent Cirill: Szent tested
   Szent tested, Úr Jézus Krisztus Istenem,
   segítsen engem az örök életre,
   s drága véred bűneim bocsánatára!
   Legyen ez az Eukarisztia örömömre,
   egészségemre és vigadozásomra,
   félelmetes második eljöveteledkor pedig méltass általa,
   hogy - bár bűnös vagyok -
   dicsőséged jobbján állhassak
   szeplőtelen Anyád
   és összes szentjeid imádsága által!
   Ámen.
244./ Szent Ágoston: Ó, jóság szentsége
   Ó, jóság Szentsége!
   Ó, egység Jegye!
   Ó, szeretet Köteléke!
   Aki élni akar, van hol élnie,
   van miből élnie.
   Járuljon ide, higgyen:
   tagozódjék be a Testbe,
   hogy az éltesse!
   Ne riadjon vissza
   a tagok szövetségétől;
   ne legyen rothadó tag,
   mely levágást érdemel;
   ne legyen elnyomorodott,
   melyért szégyenkeznek.
   Legyen beilleszkedő, egészséges,
   álljon szilárdan a testben,
   éljen Istennek Istenből;
   fáradozzon most a földön,
   hogy azután majd uralkodjék a mennyben!
243./ Isten szeretete (ókeresztény ima)
   Isten szeretete kicsinnyé tette
   Jézust, a Fönségest.
   Olyanná lett, mint én,
   hogy érinthessem őt,
   hozzám hasonló lett,
   hogy magamra ölthessem.
   Nem ijeszt, amidőn látom:
   Ő olyan jóságos.
   Az én természetemet vette föl,
   hogy megfoghassam,
   magamba ölelhessem;
   az én alakomat vette fel,
   hogy a közelében lehessek.
   Tőle van a világosság,
   a Fiúban sugárzik,
   hogy áthatoljon az egész világon
   megváltásunkra. 
242./ Hálát adunk neked (Ókeresztény ima)
   Hálát adunk neked, Atyánknak,
   az életért és az ismeretért,
   amelyet nekünk, szolgáidnak
   Krisztus által kinyilatkoztattál;
   dicsőség legyen neked mindörökké!
   Mint ahogy ez a kenyér
   szétszórva volt a földeken,
   és összegyűjtve eggyé lett,
   úgy legyen Egyházad a világ egyik végétől a másikig
   összegyűjtve országodban;
   mert tiéd a dicsőség és a hatalom
   Jézus Krisztus által mindörökké. Ámen.
241./ Dsida Jenő: A gyöngék imája
   Jó Uram, aki egyként letekintesz
   bogárra, hegyre, völgyre,
   Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
   csak nagyon-nagyon gyönge.
   Mert pókháló és köd a szív,
   selyemszőttes az álom,
   pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
   az én erőtlen kezem
   még azt sem tudja Hozzádig emelni.
   De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
   ami az Óceánnak
   legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
   Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz
   csak gyönge, nagyon gyönge. 
240./ Walter Rupp: Az Úr mondta
   Én vagyok az élet kenyere -
   és nem fűszer, amely ízesíti ételeiteket!
   Én vagyok a világ világossága -
   és nem felvillanó fény az éjszakában!
   Én vagyok az ajtó -
   és nem ablak, amelyen csak benézni lehet az új világba!
   Én vagyok a jó pásztor -
   nem pedig szolga, aki szűk akolba
   tereli a nyájat!
   Én vagyok a föltámadás -
   és nem vigasztaló, aki csak enyhíti a halált!
   Én vagyok a jó pásztor -
   nem pedig szolga, aki szűk akolba
   tereli a nyájat!
   Én vagyok a föltámadás -
   és nem vigasztaló, aki csak enyhíti a halált!
   Én vagyok az út -
   és nem hátsó feljárat,
   amelyen rejtőzködve járnak!
   Én vagyok az igazság -
   s nem olyan bölcs, aki kérkedik tudásával!
   Én vagyok az élet -
   és nem orvos, aki gyógyszereket
   ír fel a betegségekre!
   Én vagyok a szőlőtő -
   nem pedig karó, amelyhez
   a szőlővesszőket kikötözik!
239./ Ébreszd, Uram, egyházadat,
   de először bennem ébreszd.
   Építsd fel közösségedet,
   de először bennem végezd.
   Uram, a békét add meg,
   és ismerni Téged a földön:
   szereteted, igazságod
   mindenkit betöltsön...
   De nálam kezdd először!
238./ Üdvözlégy királyné (Salve Regina)
   Üdvöz légy, Királyné,
   irgalmasság anyja,
   életünk, édességünk
   reménységünk üdvöz légy!
   Hozzád kiáltunk
   Évának számkivetett fiai,
   hozzád sóhajtunk sírva és zokogva e siralom völgyéből.
   Fordítsd ránk, tehát, szószólónk
   irgalmas szemedet,
   és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust,
   méhednek áldott gyümölcsét,
   ó, irgalmas, ó kegyes,
   ó, édes Szűz Mária!
237./ Teréz Anya imája Máriához
   Mária, Jézus anyja,
   légy mindnyájunknak édesanyja,
   hogy mi is tisztaszívűek legyünk,
   miként te voltál,
   hogy szeressük Jézust, ahogyan te szeretted őt,
   hogy a legszegényebbek
   szolgálatára legyünk,
   ahogy te tetted,
   hiszen mindannyian
   Isten szegényei vagyunk!
236./ Győrffy János: Az őrangyalhoz (részlet)
   Őrangyalom! maradj velem,
   Ha új napszámra virradok,
   S miként Isten kirendeli
   Nehéz dologban fáradok.
   Emeld Istennek a hűség
   Szent oszlopát föl keblemen
   lelkemnek adj elég erőt,
   Őrangyalom! maradj velem.
235./ Sík Sándor:Üdvözlégy!
   Magasztalja én lelkem az Urat
   És Azt, akiben teljes az Ő kedve,
   Akiben minden titkot megmutat,
   Egyetlen szép mosollyá édesedve.
   Hogy is lehetne hozzád más szavam
   Legelsőbben, mint a magasztalásé!
   Hadd mondom, százötvenszer, boldogan:
   Áve Mária! Üdvözlégy Királyné!
   (részlet)
234./ Paksy Gáspár: Assisi Szent Ferenc napjára (részlet)
   Édes atyám, eszményképem
   E mulandó küszködésben
   Assisi fénye, Szent Ferenc!
   Ha a pokol ellenem tör,
   Békét rabolni lelkemből,
   Vigasztalva megjelensz.
   Nagy vezérem, példaképem
   Kísérj engem jóban, vészben,
   Minden földi utamon.
   Ragyogd rám a bölcsességed,
   Szerelmeddel porrá égesd
                  Minden hiú bánatom

Szólj hozzá!


2007.08.31. 14:18 István atya

Imák 13

233./ Szentgyörgyi Albert: Mentsd meg gyermekeinket!
   Uram, mentsd meg gyermekeinket.
   Mentsd meg értelmüket,
   hogy romlottságunk ne rontsa meg őket.
   Mentsd meg életüket, hogy a fegyverek,
   melyeket mások ellen kovácsolunk,
   ne őket pusztíthassák,
   hogy jobbak lehessenek szüleiknél,
   hogy építhessék önnön világukat,
   a szépség, tisztesség, összhang, jóakarat
   és méltányosság világát.
   Melyet a béke és a szeretet kormányoz
   Mindörökké.
232./ Ókeresztény áldó imádság (IV. század)
   Az Úz legyen előtted
   hogy az igaz útra vezessen téged!
   Az Úr legyen melletted,
   hogy karjaiba zárjon,
   és oltalmazzon téged!
   Az Úr legyen mögötted,
   hogy megőrizzen téged
   a gonoszok álnokságától!
   Az Úr legyen alattad,
   hogy felfogjon, ha elesel,
   és kihúzzon téged a csapdából!
   Az Úr legyen benned,
   hogy megvigasztaljon téged,
   ha szomorúság nehezedik szívedre!
   Az Úr legyen körülötted,
   hogy megvédjen téged,
   ha ellenség ront rád!
   Az Úr legyen fölötted,
   hogy áldás szálljon rád!
   Így áldjon meg téged a jóságos Isten! 
231./ Uram, ki  megáldod  a téged  áldókat  és megszenteled  a  benned  bízókat,
   üdvözítsd  és  áldd  meg  örökségedet,  egyházad  teljességét  őrizd  meg.
   Szenteld meg azokat, akik házad  ékességét szeretik. Te viszont  dicsőítsd
   meg őket  isteni erőddel,  és  ne hagyj  el  minket, akik  benned  bízunk.
   Ajándékozz békességet a te világodnak, egyházaidnak, papjaidnak és  minden
   népnek, mert minden jó adomány  és minden tökéletes ajándék felülről  van,
   leszállván tőled, a  világosság atyjától. És  téged dicsőítünk, imádunk  s
   neked hálát  adunk,  Atya és  Fiú  és Szent  lélek,  most és  mindenkor  s
   örökkön-örökké. Ámen. 
230./ Hatalmunk van arra,
   hogy Istennel már most
   a Paradicsomban legyünk,
   hogy boldogok legyünk vele
   akár ebben a pillanatban is,
   ha úgy szeretünk, ahogy ő
   ha úgy segítünk, ahogy ő,
   ha úgy adunk, ahogy ő,
   ha úgy szolgálunk ahogy ő.
   (Kalkuttai Teréz anya) 
229./ Istenem, hiszek Tebenned,
   imádlak, remélek Benned
   és szeretlek Téged!
   Bocsánatot kérek Tőled azokért,
   akik nem hisznek Benned,
   akik nem imádnak Téged,
   nem remélnek Benned,
   és nem szeretnek Téged
   Ámen. 
228./ Székely asztali áldás étkezés előtt
   Ki asztalt terítesz az égi madárnak,
   Teríts asztalt, teríts szegénynek s árvának.
   Nyújtsd ki Atyánk, nyújtsd ki jóságos kezedet,
   Adj a koldusnak is tápláló kenyeret.
   Ételben, italban legyen bőven részünk,
   Gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk.
227./ Világ Úrnője, Mária,
   mennynek Királyné Asszonya,tenger tündöklő csillaga,
   csodálatos Szűz és Anya!
   Jelenj meg, kedves kisleány,
   rügyezz ki, gyenge rózsaág,
   nemes virágot hajts nekünk,
   Krisztust, ki ember s Istenünk.
   Ma ünnepeljük, hogy közénk
   születtél, és emlékezünk,
   hogy mily dicső törzsről fakadsz,
   s úgy jössz világra, mint a fény.
   Teáltalad mi, földiek,
   így lettünk egyben égiek;
   nemes békédre békülünk
   bár nem fogjuk fel titkodat.
   Magasztalják a századok
   a háromságos Ég Urát,
   ki ily nagy névre méltatott:
   Egyházunk boldog Anyja vagy! Ámen. 
226./ Székely asztali áldás étkezés után
   Gondviselő Atyánk, asztalodtól kelve
   Szívből hálát adunk kezünk összetéve.
   Áldd meg ezt a házat s ennek a gazdáját,
   Fordítsd vissza néki a vendéglátását.
   Szánd meg a szegényt, a szenvedőt s az árvát,
   S a benned bízóknak viseld mindig gondját!
   Ámen. 
225./ Szent Ágoston imádsága
   Ha eltávolodunk tőle, elveszünk,
   ha felé fordulunk, feltámadunk,
   ha benne maradunk, rendíthetetlenek leszünk,
   ha visszafordulunk feléje, újjászületünk,
   ha benne lakunk, akkor élünk.
224./ Emberek  és  népek   Édesanyja,  te  ismered   minden  szenvedésünket   és
   reményeinket, anyai  szívvel érzed  a  fény és  a sötétség  harcát,  amely
   megrázza a világot: fogadd kiáltásunkat  és öleld át a népeket,  leginkább
   az  erre  várakozókat.   Fogadd  a   te  anyai  védelmed   alá  az   egész
   embercsaládot!
   (II. János Pál pápa) 
223./ Ó, Uram, íme, az ajtó előtt irgalmas rendelésedből téged jelenítettelek
   meg az emberek előtt,
   de itt por és hamu vagyok előtted;
   hogyan merjek szólni hozzád?
   Add tehát, kérlek, hogy
   Lelked szóljon hozzád általam,
   mivel méltatlan és elégtelen vagyok
   téged dicsérni.
   Ó, örök Atya, azért jövök,
   hogy áldozatot mutassak be,
   de sem fát, sem tüzet, sem méltó áldozatot
   nem találok magamban,
   mert fa vagyok ugyan,
   de önmagában alkalmatlan a meggyújtásra,
   ha te elő nem készítesz engem,
   hogy a szeretet tüzétől lángra lobbanva
   egyesülhessek azzal az imádandó áldozattal,
   amit Egyházad készül felajánlani
   neked ezen az oltáron.
   Fogadj el engem, kérlek, olyannak,
   amilyen vagyok, és tégy alkalmassá,
   ahogy akarod,
   hogy tetszhessek neked,
   egyesülve Fiaddal és feláldozva benne,
   vele és általa.
   Tekints, kérlek, Uram, erre a családodra,
   amelyért Urunk Jézus Krisztus
   nem vonakodott magát a bűnösök kezébe adni
   és a kereszt gyötrelmét vállalni.
   Ámen.
222./ Atyánk! Itt vagyok  szolgáltadra, a  Te gyermeked,  hogy rajtam  keresztül
   folytasd szereteted munkáját a világban  azáltal, hogy Jézust adod  nekem,
   rajtam keresztül  másoknak és  az egész  világnak. Imádkozzunk  egymásért,
   hogy Jézus szerethessen bennünk és  általunk azzal a szeretettel,  mellyel
   az Atya szereti Őt.
  221./ Csodálatos jel, szent kereszt,
   mely földünkön ragyogva áll;
   ezen függött a Bűntelen:
   világmegváltó Jézusunk.
   Fönségesebb e drága fa,
   mint Libanonnak cédrusa;
   ártó gyümölcsöt nem terem,
   de váltságdíjunk hozza meg.
   Krisztus, jóságos nagy Király,
   míg szent kereszted lesz jelünk,
   ne múljon óra, pillanat,
   mely kegyelmedből nem merít,
   hogy egybehangozzék szavunk,
   míg buzgó szívvel hódolunk
   s hogy mindenkor zengjen neked
   méltó hálánk s dicséretünk.
   Atyádat, áldó Lelkedet
   egyként dicséret illeti,
   Jézus, veled, ki ránk hagyod
   dicső kereszted kincseit. Ámen.
220./ Hálát adunk neked, Atyánknak,
   az életért és az ismeretért,
   amelyet nekünk, szolgáidnak
   Krisztus által kinyilatkoztattál;
   dicsőség legyen neked mindörökké!
   (Ókeresztény ima)
219./ Kolumbusz Kristóf: Csodálatos jelenléted
   Én csak szegény bűnös vagyok, Uram,
   de mihelyt szólítalak,
   kegyelmeddel és irgalmaddal
   egészen elárasztasz engem.
   Legnagyobb boldogságomról mondanék le,
   ha nem törekednék arra,
   hogy mindig csodálatos
   jelenlétedben éljek!
   Ámen.
218./ Kempis Tamás: A lélek édes tápláléka
   Nagyirgalmasságú Jézusom,
   a népet tanítva és különféle bajokat gyógyítva mondottad egykor:
   "Nem akarom étlen hazaküldeni őket,
   hogy ki ne dőljenek az úton."
   Bánj hát velem is így,
   aki híveid vigasztalására hagytad
   magadat e szentségben.
   Mert te vagy a lélek édes tápláléka;
   s aki téged méltó módon vesz magához,
   az örök élet részesévé és örökösévé válik.
   Nekem, ki oly gyakran botlom és vétkezem,
   oly gyorsan elernyedek és elcsüggedek,
   nagy szükségem van arra,
   hogy gyakori ima, gyónás
   és szentséges Tested vétele által
   megújuljak, megtisztuljak;
   nehogy hosszabb ideig távol maradva,
   jófeltételemtől eltérjek.
217./ Metafrasztesz Szent Simeon: Tűz vagy te
   Íme, odajárulok az isteni áldozáshoz.
   Alkotóm, ne engedj megégnem
   e részesülés által.
   Mert tűz vagy te, aki megégeted a méltatlanokat,
   de tisztíts meg engem minden salaktól!
   Ámen. 
216./ Szent Efrém : Titokzatosan igazgatsz
   Urunk! Titokzatosan igazgatsz mindenütt,
   és mindenhol el vagy rejtve.
   Jelen vagy a magasban
   és a magasság nem érez téged.
   Ott vagy a mélységben,
   és az nem fogja körül lényedet.
   Közel vagy és mégis távol.
   Ki ér el hozzád?
   A kutató lélek minden érzésével
   sem képes erre.
   Csak a hit közelít meg téged,
   csak a szeretet,
   csak az imádság. 
215./ Chiara Lubich: Itt vagy közöttünk
   Te mindig egyedül vagy
   a Tabernákulumban,
   mi meg szanaszét az utcán,
   otthon, az iskolában, a hivatalban.
   Itt vagy közöttünk, és mégis úgy tűnik, mintha messze volnál.
   mert kevés a szeretetünk,
   és nem képes fölfogni Téged.
   Pedig ha az, amit parancsoltál,
   elevenen élne testvéreidben,
   nem volna az az érzésünk,
   hogy elhagynak Téged,
   amikor kilépnek a templomból.
   Az utcák és a tabernákulumok
   ugyanoda vezetnének:
   Isten országába az emberek között!
   Táplálj, Uram, Testeddel minden reggel,
   de adj készséges szívet is belénk,
   hogy mielőbb eljöjjön az az idő,
   amikor életünk minden pillanatában
   jelenléteddel táplálhatsz!
 

Szólj hozzá!


2007.08.31. 14:10 István atya

Imák 12

214./ Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, amint tebenned bíztunk!
   Áldott vagy te, Urunk, taníts meg minket a te igazságaidra!
   Áldott vagy te, Uralkodó, oktass bennünket a te igazságaidra!
   Áldott vagy te, Szent, világosíts meg minket a te igazságaiddal!
   Uram, a te kegyelmed örök, kezeid munkáit meg ne vesd!
   Téged illet a dicséret, téged illet az ének.
   Téged illet a dicsőség, Atya, és  Fiú és Szentlélek, most és mindenkor  és
   örökkön-örökké. Ámen. 
 213./ Az Úrnak kelyhe  úgy mámorítja azt,  ki issza, hogy  józanítja; elméjét  a
   lelki bölcsességre igazítja. Nem  emberfaj szokását kell követnünk,  hanem
   az Isten igazságát!
   (Szent Ciprián)
212./ Szent Efrém fohászai:
   Életem  Ura,  és  Uralkodója,  ne   engedd  hozzám  a  jóravaló   restség,
   könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét!
   Ajándékozd inkább  szolgádnak a  józanság, alázatosság,  állhatatosság  és
   szeretet lelkét! Igen, Uram, Királyom! Add meg, hogy megismerjem bűneimet,
   és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy örökkön-örökké. Ámen.
211./ Uram, tehozzád kiáltok, hallgass meg engem; figyelmezz imádságom hangjára,
   midőn tehozzád kiáltok: hallgass meg, Uram!
   Szálljon fel az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed elé, kezeimnek
   fölemelése esti áldozat gyanánt! Hallgass meg engem, Uram!
210./ Üdvözítsd a benned bízókat, anyja a soha le nem hunyó Napnak,  tisztaságos
   Istenszülő, kérünk téged, kérleld meg imáiddal a jóságos Istent:  helyezze
   el lelkét a tőlünk elköltözötteknek, hol az igazak megnyugszanak, s  tegye
   őket a mennyei javak örököseivé a szentek hajlékaiban s örök emlékezetben,
   ó Szeplőtelen.
209./ Napba öltöztél, legragyogóbb szép Szűz,
   kétszer hat csillag koronádnak éke,
   lábad alá hull zsámolyul a hold is,
   égi Királynőnk!
   Bűnt, halált, poklot letiport erényed,
   Szent Fiad mellett ülsz mint közbenjárónk,
   téged az ég s föld Királynőjének vall
   s zengi hatalmad.
   Szent hitünk buzgó követőit védd meg,
   a tévelygőket hozd vissza a nyájba,
   s mind, kiket elföd a halálos éj még,
   hozd ki a fényre!
   Kérd Istent értünk, bűnösökért, Szent Szűz,
   sírva könyörgünk, adj erőt, segíts meg,
   bármi veszélyben biztató reményként
   csak te ragyogsz fel.
   Áldjuk örökké a Szentháromságot,
   ő adta néked koronádat, szép Szűz,
   ő tett meg téged a mi Királynőnkké
   s Édesanyánkká. Ámen.
208./ Magyarországi himnusz a Szűz Máriáról
   Téged egek áldanak,
   minden kegyek asszonyát,
   Mária!
   Bűnösök kiáltanak
   e siralomvölgyön át,
   Mária!
   Halld szavunk, töröld le könnyünk,
   kérd érettünk Szent Fiad,
   Mária!
   hogy majd trónjánál pihenjünk
   a Te érdemed miatt,
   Mária!
   (Egy 1467-ben keletkezett zágrábi misekönyvből.
   Babits Mihály fordítása)
207./ Pázmány Péter: Ima az egyházért
   Irgalmasságnak Atyja, ki a szentlélek által
   és szent igéddel kisded nyájadat
   összegyűjtötted, és széles e világon
   elterjesztvén, annyi tévelygés,
   üldözés, háborúság között
   e mai napig megtartottad, igazgattad,
   vezérletted, igaz tanítók által legeltetted
   és a pokol kapiu ellen győzelmessé tetted:
   adjad szent nevedért,
   hogy a Te hajódat a háborgó
   tengeri habok el ne nyomják
   és el ne merítsék;
   add meg segítségedet,
   hogy a Te épületed amaz igaz fundamentumon,
   az erős sziklán épen megmaradjon;
   őrizz minket, Uram, szárnyad alatt,
   hogy az igazságban
   mindvégig tökéletesen megmaradván
   egy szívvel, egy lélekkel
   dicsérhessük szent Felségedet.
   Ámen. 
206./ Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!
   Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.
   Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.
   Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.
   Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.
   És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:
   Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!
   Krisztus, hozzád tartozom;
   Krisztus a Tiéd vagyok.
   (Roger testvér) 
205./ Törekedjetek! Törjétek magatokat Isten felé!
   Áldott legyen  a  buzgalom, mely  Isten  karjába vezet!  Áldott  legyen  a
   lemondás  erről  az   egynéhány  nyomorult  dologról,   amely  ily   magas
   méltósághoz juttat! Gondoljátok csak  meg, hogy ha  egyszer az Úr  karjain
   hordoz benneteket, mit  törődtök ti majd  akkor azzal, ha  az egész  világ
   kígyót-békát kiált reátok! Elég hatalmas Ő arra, hogy bárkivel szemben  is
   megvédelmezzen benneteket. (Nagy Szent Teréz) 
204./ Csokonai Vitéz Mihály imája
   Igazságtalanságnak gyűlölője
   és igazságnak tántoríthatatlan fejedelme,
   Édes Atyánk a Krisztus Jézusban,
   aki erőtlenség alá vetetted
   az emberi nemzetet,
   adj oly állhatatos és mindent könnyen
   kiállható szívet,
   hogy ha nyomorúságok érnek bennünket,
   el ne csüggedjünk,
   tehozzád és ne másokhoz folyamodjunk!
   Adj továbbá a mi kezünkbe olyan kulcsot,
   mellyel bátran megnyithatjuk
   a te lakóhelyedet,
   ahol nincs nyomorúság,
   nincs siralom és szomorúság,
   hanem vég nélkül való öröm.
   Ámen.
203./ Petrőczi Kata Szidónia fohásza
   Igaz Isten, ne hagyj,
   tűrésre erőt adj,
   Nyújtsad segedelmedet,
   Enyhítsd szívem kínját,
   gyógyítsad fájdalmát,
   Ne vond meg kegyelmedet,
   Vedd hozzád lelkemet,
   szánd meg gyötrelmeimet,
   Hadd áldjam szent nevedet! 
202./ Fogadd szívesen, Uram, Istenem,  fölajánlásomat és végtelen  dicséretedre,
   fogyhatatlan magasztalásodra irányuló  vágyódásomat, hiszen ezek  kijárnak
   neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy.
   Ezzel fordulok  hozzád és  szeretnék hozzád  fordulni minden  nap,  minden
   időben, és arra  kérek minden  mennyei lelket, minden  benned hívőt,  hogy
   velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.
   (Kempis Tamás)
201./ Eckhart mester: Uram, Jézus Krisztus
   Uram, Jézus Krisztus!
   Hozzád jövök minden nyomorúságommal,
   és elsírom neked szívem
   minden keserűségét.
   Neked ajánlom egész bensőmet
   és minden ember minden ügyét,
   különösen is azokét, akik erre kértek.
   Szeretettel teljes Uram, arra kérlek,
   ments meg bennünket,
   és moss tisztává nemes véred erejével,
   öltöztess belé, és tégy kedvessé bennünket
   mennyei Atyád szemében.
   Engesztelj ki bennünket vele,
   nyerd meg számunkra szívének jóindulatát,
   hogy szeretetének kegyelme
   és lelke áradjon belénk,
   s csak ez a szeretet ébressze gondolatainkat,
   szülje szavunkat és tettünket
   áldott akaratod dicséretére.
   (Bánhegyi Miksa fordítása)
200./ Uram, Istenem, teremtőm  és megváltóm!  Akkora vonzódással, tisztelettel,
   dicsérettel és tisztességgel, akkora  hálával, odaadással és  szeretettel,
   akkora hittel,  reménnyel,  tisztasággal  szeretnélek  ma  magamhoz  venni
   téged,  amekkorával  méhébe  fogadott  és  óhajtott  szentséges  anyád,  a
   dicsőséges Szűz Mária, amikor alázatosan és áhítattal felelt az angyalnak,
   aki a  megtestesülés örömhírét  jelentette neki:  íme, az  Úrnak  szolgáló
   leánya, legyen nekem a te igéd szerint.
   (Kempis Tamás)

Szólj hozzá!


2007.08.31. 13:54 István atya

Imák 11

199./ A világ újulva már
   A világ újulva már,
   Új örömben részesít;
   Krisztus a sírból kiszáll,
   És feltámad minden itt.
   A szolgáló elemek
   Mind a fennkölt ünnepet
   S a Teremtőt érezik.
   A tűz árnya feltörő,
   Forduló a levegő,
   A víz színe lebegő,
   A föld egy helyben ülő:
   Befelé tart, mi nehéz,
   Mi könnyű, a légbe vész;
   Minden újulásra kész.
   Égboltunk is derűsebb,
   És a tenger csendesebb;
   Lágyabb szellők lengenek,
   Völgyünkben virág fakadt:
   Kizöldül, hol kifagyott,
   Enyhülnek már a fagyok,
   ha langyosodik a nap.
    Oldják a halál fagyát,
   Űzik jégvilág urát,
   Mind legyőzve a hadát,
   Mely bennünk uralkodott:
   Vonzódott nagyon oda,
   S elvesztett minden jogot.
   Hol járható az út,
   Arra mutat a Kerub,
   S - mint megmondta Isten ezt -
   Nincs keze a palloson.
   Élet győz Halál felett;
   Most az emberé lehet,
   Ami egykor elveszett:
   A boldog Paradicsom.
   (Szentviktori Ádám) 
198./ Ima papi hivatásokért
   Jézus, Urunk, Te azt mondottad,  kérjétek az aratás urát, hogy  munkásokat
   küldjön  földjébe.  Esedezve  kérünk,   szaporítsd  országunkban  a   papi
   hivatásokat, Te, ki  annyira óhajtod, hogy  isteni Szíved szeretetének  és
   irgalmasságainak hullámai  eláradjanak  a  lelkeken,  add  kegyesen,  hogy
   hívásodat a társadalom minden osztályában meghallják. A munkás és birtokos
   fia egyaránt.  Mind a  kettőnek szüksége  van. Adj,  kérünk, nagylelkű  és
   áldozatkész papokat,  imádságos és  áldozatos eucharisztikus  életeddel  a
   legbensőbben  egyesülve,   hogy  tevékenységükkel   Isten   dicsőíttessék,
   lelkeket mentsünk és  hazánkat megújítsuk. Ezért  kérünk Téged, óh  Jézus,
   örök pap  a Te  szentséges Anyád,  a Papok  Királynéjának  közbenjárására.
   Ámen. 
197./ Ima a Szűzanyához papokért
   Óh Mária, papok királynője, könyörögj érettünk, nyerj sok és szent  papot.
   Hiszem, hogy egy Isten van három személyben, hogy Isten Fia emberré  lett,
   a kereszten meghalt, hogy bennünket  megmentsen, hogy a jókra  mennyország
   vár és a gonoszokra pokol.  E végtelen fontosságú tanok hirdetésére  kérj,
   eszközölj ki tanítókat, apostolokat az Úrtól!
   Ámen. 
196./ Ima a szeretet kegyelméért
   Úristen! te  annyira  szerettél  minket, hogy  egyetlenegy  Fiadat  értünk
   adtad: az ő munkája,  fáradságai, kínszenvedései által minket,  háládatlan
   és pártos  szolgáidat megváltottál.  Ezért a  te véghetetlen  szerelmedért
   kérlek, gerjeszd  fel szívemben  ama tüzet,  melyet szent  Fiad a  világra
   hozott. Írd és  oltsd be  lelkembe parancsolatodat,  melyben azt  hagytad,
   hogy téged mindenekfölött, felebarátainkat pedig mint magunkat és  azonegy
   élő  testnek  tagjait  szeressük,   nemcsak  szóval  és  nyelvvel,   hanem
   valósággal és cselekedettel.
   Adjad, Úristen, hogy nemcsak jóakaróimat,  de te éretted ellenségeimet  is
   szeressem, és a te szent Fiad példáját követvén, imádkozzam tiszta szívvel
   gonosz-akaróimért. Végy ki, Uram, énbelőlem minden gyűlölséget, irigységet
   és felebarátom ellen való nehézséget; hogy a tökéletességnek köteléke,  az
   igaz szeretet lakozzék bennem, és miképpen te megbocsátod vétkeinket,  úgy
   mi is igazán  megbocsássunk ellenünk vétetteknek.  Téged pedig, Uram,  oly
   állhatatos és buzgó  szívvel szeresselek,  hogy sem élet,  sem halál,  sem
   szegénység, sem  gazdagság,  sem  öröm, sem  háborúság  el  ne  szakasszon
   szerelmedtől.  Ki  ne   szeretne  téged  Uram!   aki  minden   szépségnek,
   vigasságnak, gazdagságnak,  gyönyörűségnek  elfogyhatatlan  kútfeje  vagy?
   Csak kicsiny  árnyéka  a  te  szépségednek  minden  világi  szépség,  csak
   asztalodnak apró  morzsaléka  e  világi  dolgoknak  jóvolta,  melyben  sok
   fogyatkozás van  és  meg  nem  elégítheti  lelkemet.  Azért  térülj  a  te
   nyugalmadhoz, óh én lelkem, és csak azt szeressed, aki minden jóval betölt
   és megelégít. Szeresselek téged Uram! ki elébb szerettél engem. Örökkévaló
   szeretettel szerettél  engem és  tennenmagadért teremtettél  engem;  mikor
   elestem,  felemeltél  engem,  mikor  meghaltam,  viszont  megelevenítettél
   engem, amaz igaz pelikán madárnak, a mi Urunknak drága vérével.
   Mindezekért, Uram, tartozom,  hogy teljességgel neked  adjam szívemet;  és
   nem egyszer, hanem számtalanszor tartozom.  Adjad azért, én édes  Istenem!
   hogy az én  lelkem gerjedezzen és  megemésztessék szerelmedtől. Oltsd  el,
   Uram, a te szerelmed tüzével bennem a világi kívánságoknak tüzét. Lágyítsd
   meg akaratomat a te akaratodra! Keményítsd meg a világi kívánságok ellen a
   mi   szerelmes   Urunk    és   Megváltónkért,   ki    él   és    uralkodik
   mindörökkön-örökké. Ámen.
195./ Ha bárhol is  kiomlik Krisztus  Vére, a  bűnök bocsánatára  omlik, én,  ki
   annyit vétkeztem, épp én kell, hogy  gyakran Őt vegyem! Oly szükségem  van
   gyakorta orvosságra. E Kenyérről mondatott: "Mind, ki Tőled távolra  megy,
   az elvész!" (Zsolt  72,27) Ha  távol tartod Tőle  magadat, te  is majd  el
   fogsz veszni. Az elveszőket önhanyagságuk veszti el!
   (Szent Ambrus) 
194./ Uram, jóságodban és nagy  irgalmasságodban bizakodva járulok én  tehozzád:
   beteg orvosomhoz, éhező, szomjúhozó az  élet forrásához, koldus a  mennyei
   királyhoz, szolga  urához,  teremtmény  teremtőjéhez,  elhagyatott  kedves
   vigasztalómhoz.
   De hogy történhetik az velem, hogy hozzám jössz?
   Ki vagyok én, hogy magadat adod nekem?
   Hogy mer a bűnös  előtted megjelenni, s te  hogy lehetsz olyan  nagylelkű,
   hogy a bűnöshöz betérj?
   Te ismered a te  szolgádat, tudod, hogy semmi  jó sincs benne, amivel  ezt
   kiérdemelné.
   Megvallom hát semmi voltomat,  hirdetem jóságodat, dicsérem  könyörületed,
   és hálát adok mértéket nem ismerő szeretetedért.
   (Kempis Tamás)
193./ Dicsérlek téged,  én  Istenem  és nagynak  hirdetlek  mindörökké,  kevésre
   tartom, s kezed alá vetem magam semmiségemnek mély meggondolásában.
   Íme te, a szentek szentje, én pedig tisztátalan bűnös vagyok.
   Íme te hozzám hajolsz, pedig  arra is méltatlan vagyok, hogy  föltekintsek
   terád.
   Íme te jössz hozzám, te óhajtasz velem lenni, te hívsz meg lakomádra.
   Te kínálsz mennyei eledellel, etetsz az angyalok kenyerével.
   (Kempis Tamás)
192./ Örvendj, én lelkem, és adj hálát Istennek ezért a nagyon nemes  ajándékért
   és különleges vigasztalásért, amelyet neked e siralom völgyében hagyott.
   Mert valahányszor  ezt  a titkot  ünnepled,  és Krisztus  testét  magadhoz
   veszed, mindannyiszor  megváltásod művét  teljesíted, és  Krisztus  minden
   érdemének részese leszel.
   Mert Krisztus  szeretete sosem  kisebbedik, kegyességének  mértéke ki  nem
   merül.
   Azért lelkednek mindig friss megújulásával  kell erre fölkészülnöd, és  az
   üdvösségnek  e  nagy  titkát  figyelmes  elmélkedéssel  át  meg  át   kell
   gondolnod.
   (Kempis Tamás)
191./ Te tanúsítod,  Istenem,  hogy  semmi sem  vigasztalhat  meg  engem,  semmi
   teremtett dolog  meg nem  nyugtathat,  csak te,  én Istenem,  akit  vágyva
   vágyok örökké szemlélni.
   De ez meg lehetetlen  ebben a halandó életben,  azért nagy türelemre  kell
   fognom  magam,  s  minden  vágyakozásommal  együtt  kezedbe  kell   tennem
   lelkemet.
   Hiszen a szentek is,  Uram, akik már veled  együtt ujjonganak a  mennyben,
   míg éltek, nagy türelemmel várták dicsőséged napjának fölvirradását.
   Amit ők hittek, azt hiszem én is, amit ők reméltek, azt remélem, ahová  ők
   elérkeztek, bízva bízom, hogy kegyelmeddel én is eljutok oda.
   (Kempis Tamás)
190./ Hála neked,  Uram  Jézus,  örök  világosság  tündöklése  a  szent  tanítás
   asztaláért, amelyet nekünk prófétáid és  apostolaid meg más tanítók  által
   megterítettél.
   Hála neked, emberek Teremtő és Megváltó Istene, aki hogy fényességedet  az
   egész világ előtt  kinyilvánítsad, nagy lakomát  rendeztél, amelyen nem  a
   jövendők-jele bárányt,  hanem saját  testedet  és véredet  szolgáltad  föl
   eledelül,    s    szent    asztaltársaságoddal    minden    hívő    embert
   megörvendeztettél,  üdvösségszerző   kelyheddel  megmámorosítottál,   mert
   hiszen abban  benne  van a  paradicsomnak  minden gyönyörűsége,  úgy  hogy
   velünk lakomáznak a szent angyalok is sokszoros örömmel.
189./ Igen nagy  áhítattal,  lángoló  szeretettel, szívem  egész  vonzalmával  s
   buzgóságával kívánlak magamhoz  venni téged, jó  Uram, ahogy kívánt  téged
   sok  szent,   sok  áhítatos   lélek   a  szentáldozásban,   azok,   akiket
   életszentségük miatt leginkább kedveltél, és akikben a legtüzesebb  áhítat
   élt.
   Ó  Istenem,  örök  szeretet,   minden  javam,  fogyhatatlan   boldogságom,
   szeretnélek   a   legesleghevesebb   vágyakozással,   a    legeslegméltóbb
   tisztelettel  fogadni,  amelyet  valaha   valamelyik  szent  érzett   vagy
   érezhetett.
   És  bár  méltatlan   vagyok  arra,  hogy   az  áhítatnak  efféle   érzései
   fölébredjenek bennem, mégis neked ajánlom szívemnek minden érzését, mintha
   bennem magamban  mindaz a  nagyszerű vágyakozás  egyszerre lángra  lobbant
   volna. 
188./ Örüljünk minden nap, ma is:
   hogy Isten kegyelme velünk,
   hogy Isten gondviselése őriz,
   hogy Isten szeretete övez,
   hogy Isten az Édesatyánk,
   hogy Jézus a testvérünk,
   hogy a Szentlélek bennünk lakik,
   hogy Mária az édesanyánk,
   hogy őrangyalunk kísér,
   hogy reményünk az örök hazáról beszél,
   hogy bűneink miatt nem kell kétségbe esnünk,
   mert Isten irgalmas.
187./ Kelts áldásoddal, ó, Uram,
   s Te igazgasd minden utam,
   sorsom ösvénye akármerre térjen.
   Krisztusom, rajtam tanúsítsd
   irgalmasságod javait,
   s oltalmazz engem szent Anyád nevében.
   Ahogy az angyal rá vigyázott,
   s jászladnál melletted is állott,
   szamár s ökör közt, ahogy
   ott pihegtél, ős Isten, gyenge kisded
   (s a derék József is, szívében
   ártatlan hűséggel, serényen
   őrizni sosem lankadott):
   úgy óvj engem is, hogy törvényeidnek
   híveként töltsem a napot.
   (Walter von der Vogelweide)
186./ Ima Máriához
   Tebenned örvend, malaszttal teljes, minden teremtmény: az angyali rendek s
   az összes emberi  nem. Te megszentelt  hajlék, lelki édenkert  s a  szüzek
   dicsérete, kitől megtestesült az Isten, s gyermek lett, bár öröktől  fogva
   Isten volt; mert a  te méhedet égi trónná  alkotta, s bensődet a  mennynél
   ékesebbé tette.  Tebenned örvend,  malaszttal teljes,  minden  teremtmény.
   Dicsőség néked!
185./ Add, Urunk, hogy ezen a napon minden bűntől megőrizzük magunkat!
   Áldott vagy te, Urunk,  atyáinknak Istene, dicséretes  és dicsőséges a  te
   neved mindörökké! Ámen.
 

Szólj hozzá!


2007.08.30. 23:07 István atya

Imák 10

184./ Ima a szeretet kegyelméért
   Úristen! te  annyira  szerettél  minket, hogy  egyetlenegy  Fiadat  értünk
   adtad: az ő munkája,  fáradságai, kínszenvedései által minket,  háládatlan
   és pártos  szolgáidat megváltottál.  Ezért a  te véghetetlen  szerelmedért
   kérlek, gerjeszd  fel szívemben  ama tüzet,  melyet szent  Fiad a  világra
   hozott. Írd és  oltsd be  lelkembe parancsolatodat,  melyben azt  hagytad,
   hogy téged mindenekfölött, felebarátainkat pedig mint magunkat és azon egy
   élő  testnek  tagjait  szeressük,   nemcsak  szóval  és  nyelvvel,   hanem
   valósággal és cselekedettel.
   Adjad, Úristen, hogy nemcsak jóakaróimat,  de te éretted ellenségeimet  is
   szeressem, és a te szent Fiad példáját követvén, imádkozzam tiszta szívvel
   gonosz-akaróimért. Végy ki, Uram! énbelőlem minden gyűlölséget, irigységet
   és felebarátom ellen való nehézséget; hogy a tökéletességnek köteléke,  az
   igaz szeretet lakozzék bennem, és miképpen te megbocsátod vétkeinket,  úgy
   mi is igazán megbocsássunk ellenünk vétetteknek.
   Téged pedig, Uram, oly állhatatos  és buzgó szívvel szeresselek, hogy  sem
   élet, sem halál, sem szegénység, sem gazdagság, sem öröm, sem háborúság el
   ne  szakasszon  szerelmedtől.  Ki  ne  szeretne  téged  Uram!  aki  minden
   szépségnek,  vigasságnak,   gazdagságnak,  gyönyörűségnek   elfogyhatatlan
   kútfeje vagy?  Csak  kicsiny  árnyéka  a  te  szépségednek  minden  világi
   szépség, csak  asztalodnak apró  morzsaléka  e világi  dolgoknak  jóvolta,
   melyben sok fogyatkozás van és meg nem elégítheti lelkemet. Azért térülj a
   te nyugalmadhoz, óh  én lelkem, és  csak azt szeressed,  aki minden  jóval
   betölt és megelégít.  Szeresselek téged  Uram! ki  elébb szerettél  engem.
   Örökkévaló  szeretettel  szerettél  engem  és  tennenmagadért  teremtettél
   engem;  mikor  elestem,   felemeltél  engem,   mikor  meghaltam,   viszont
   megelevenítettél engem, amaz  igaz pelikán madárnak,  a mi Urunknak  drága
   vérével.
   Mindezekért, Uram! tartozom,  hogy teljességgel neked  adjam szívemet;  és
   nem egyszer, hanem számtalanszor tartozom.  Adjad azért, én édes  Istenem!
   hogy az én  lelkem gerjedezzen és  megemésztessék szerelmedtől. Oltsd  el,
   Uram, a te szerelmed tüzével bennem a világi kívánságoknak tüzét. Lágyítsd
   meg akaratomat a te akaratodra! Keményítsd meg a világi kívánságok ellen a
   mi   szerelmes   Urunk    és   Megváltónkért,   ki    él   és    uralkodik
   mindörökkön-örökké. Ámen. 
183./ Egy a szükséges tehát,  a tiszta, szép, nemes,  Istent szerető lélek.  Aki
   ezt választja,  a legjobb  részt  választotta, s  ez az  egyedül  ésszerű,
   következetes s erőteljes eljárás; aki a lelket s önmagát elhanyagolja,  az
   a meghasonlást  hordozza  magában;  sorsa az  elsötétedés,  elkeseredés  s
   üresség. De az nem annyit jelent, hogy elvonulni, remeteségekbe  zárkózni;
   maradjunk pályánkon s ne veszítsük el az ,,egy szükségest'' szemeink  elől
   semmiféle dolgunkban.
   (Prohászka Ottokár) 
182./ Oltáriszentség
   Ez  a  mi  ,,mindennapi  Kenyerünk''.  Vegyed  naponkint,  hogy  naponkint
   használjon neked! Élj úgy, hogy méltó légy naponta befogadni Őt!
   (Szent Ágoston)
181./ Aranysugárral és vérpiros rózsával
   feldíszítetted földünket, Fényszülte Fény,
   e szent napon, mert vértanúkra lelt az ég,
   s a vétkes is most bűnbocsánatot talál.
   Mennynek kulcsára, föld tanítómestere,
   világ bírái, mindenség fáklyái ők;
   kereszten ez, a másik kard által dicső,
   s az égi karban vannak már babérosan.
   Ó, boldog Róma, két ily drága vértanú
   ruházta rád saját királyi bíborát;
   nem hírneved, az ő kiváló érdemük
   tesz téged minden földi híresség elé.
   Két szent Olajfa hűségnek közös tövén,
   kérjétek Istent, hogy legyen szilárd hitünk,
   erős reményünk, és a kettős szeretet
   forrását lelve éljünk a halál után!
   A Háromságnak örök dicsőség legyen,
   és tisztelet és ujjongás és hatalom
   az Egységben, ki mindenen uralkodik
   az öröklétnek minden századain át. Ámen.
180./ Háromság, istenség, örök egység
   Fenség, szabadság, legfőbb irgalom,
   Napfény, tűzláng, akarat, hegycsúcs, ösvény,
   Szikla, hegység, kőszál, forrás,
   patak, híd és élet.
   Ó, Üdvözítő, Teremtő, megmentő,
   Megváltó és vég nélküli fényesség.
   Ó, Gyámolító, tisztesség, tisztaság,
   ragyogás, illat, ki halottakat ébreszt.
   Csúcs, szakadék, királyok királya
   törvények törvénye, bűntelenül
   semmit sem hagyó, angyalok fényessége.
   Te, kit az égi kórusok mind imádnak,
   neveden szólítanak,
   Te kit dicsérnek és énekelnek,
   Te, kit örökké szeretnek;
   Ó, Isten, ó, hős, dús virág, élő rózsa,
   irányíts minket,
   vezess minket a magasságos trónusok
   és az igazi örömök felé.
   Ó, tisztesség, ó, erősség,
   te igaz és igazságos vagy,
   Te szent és jó,
   szilárd és magasságos vagy,
   tied, Uram, a dicséret örökké! 
179./ Magasztalja lelkem az én Uramat
   örvendezve élek szárnyai alatt
   Szolgálója lettem, lepillantott rám
   Alázattal zengi dicséretét szám.
   Ami velem történt, nem volt soha még
   Boldognak mond engem minden nemzedék
   Nagyot művelt rajtam hatalmas keze
   Jóságában százszor szent az ő neve.
   Irgalma leáradt, népünkre borult.
   Félelmünkre szállott s a szívünkre hullt
   Hatalmas a karja, csak egyet suhint
   s a kevélykedőket széjjelszórja mind.
   Letöri a gőgöst képzelt magasán
   Alázatos hívét áldja trónusán
   Éhezőknek ételt tele kézzel ád,
   De a gazdagoktól zárja kapuját.
   Igazak dolgára örök gondja van
   Szívén hordja népét nagy irgalmasan
   Atyáinkhoz szólott ezredeken át
   Ábrahám és magva ismerte szavát.
   Dicsőség az Úrnak, áldjuk az Atyát
   Fiút és a Lelket századokon át
   Tudom, hogy mit adtál, töviskoronát
   Áldott légy ma érte, s minden koron át.
178./ Adj nekem, Uram
   buzgalmat - téged keresni,
   bölcsességet - téged követni
   lelket - téged ismerni,
   tekintetet - téged látni,
   életet - mely néked tetszik,
   kitartást a végsőkig,
   és boldog véget!
   (Gaston Phébus gróf imája)
177./ Jöjj, Uram Jézus szolgád keresésére!
   Jöjj, jó pásztor, elkóborolt és
   elfáradt bárányod keresésére!
   Jöjj, Szentegyház Jegyese,
   az elveszett drachma keresésére!
   Jöjj, irgalmas Atya,
   fogadni a tékozló fiút, aki visszatér!
   Jöjj, ne vesszővel, hanem szeretetben és lelki édességgel!
   Jöjj, hát Uram,
   mert egyedül neked van hatalmad
   visszahívni az elkóborolt bárányt,
   megtalálni az elveszett drachmát,
   megbocsátani a tékozló fiúnak!
   Jöjj, hogy üdvösség teremjen
   itt a földön, és öröm a mennyben!
   Hajlíts engem magadhoz,
   és add meg nekem az igaz
   és tökéletes bűnbánattartást,
   hogy az angyalok öröme lehessek,
   ó, Uram, üdvösségem Istene!
176./ Te, Uram, aki kívül vagy az időn,
   csak mosolyogsz, amikor látod,
   hogyan viaskodunk mi vele.
   Jól tudod, mit csinálsz.
   Nem követsz el hibát,
   akkor sem követtél el,
   amikor kiosztottad az időt az embereknek.
   Mindenkinek adtál időt, hogy kiszámíthassa,
   mit is akarsz vele.
   Igen, van időm, Uram.
   Minden idő az enyém, amit nekem adtál:
   életemnek évei,
   éveimnek napjai,
   napjaimnak órái.
   Az én dolgom csupán,
   hogy nyugodtan és tisztán töltsem;
   hogy megtöltsem úgy, ahogyan Te kívánod
   hogy engedelmeskedjem Neked,
   aki a vizet borrá változtathatod,
   mint egykor Kánában tetted...
   Uram, többé már nem időt kérek Tőled,
   hogy ezt vagy azt tehessem.
   Csak kegyelmet kérek Tőled,
   hogy a nékem adott időben
   azt tegyem, amit Te akarsz.
   (Michel Quist)
175./ Csöndes litánia
   A szóért, mely bőrünk alatt lüktet,
   A szóért, amelytől szomjazunk,
   A szóért, amely ködbe vonja a derűs horizontot,
   A szóért, mely hangja a nyelvnek,
   A szóért, mely szakadékba visz,
   ezért és még sok minden másért,
   el ne vedd tőlünk testté lett
   Igédet, Uram!
   A szóért: atom,
   A szóért: bomba,
   A szóért: rakéta,
   A szóért: halál,
   ezért és még sok minden másért
   el ne vedd tőlünk testté lett
   Igédet, Uram!
174./ Add  nekem,  Uram,  felfedeznem  kincsedet,  hadd  tanuljak  tőled,   hadd
   szeresselek, hadd áldjalak.  Ne engedd, hogy  elszalasszalak a hiú  holnap
   reményében. Maradj  velem, amíg  lehet, hiszen  elmúlik minden,  s csak  a
   szeretet örök.
   Egy nap  majd földbe  vájom  ujjam, arcom  párnába temetem,  vagy  kihúzom
   magam,  s  karjaim  az  ég  felé   emelem,  és  nem  kívánok  mást:   csak
   visszatértedet. Maradj velem, Uram! 
173./ Szelíd világossága
   a szent és boldog
   és halhatatlan mennyei Atya
   isteni dicsőségének:
   Jézus Krisztus!
   Eljővén a napnak
   lenyugovásához
   és látván az estéli fényt,
   áldjuk az Atya és Fiú
   és Szent lélek Istent.
   Mert Te méltó vagy,
   hogy minden időben
   szent hangon énekeljünk
   tenéked, Isten Fia,
   ki életet adsz a világnak;
   miért is ez a világ
   dicsőít Téged.
   Ámen.
172./ Áldott legyen az irgalmas Úr,
   kezdettől fogva Ő táplál minket.
   Ő ad eledelt minden élőnek.
   Töltse el szívünket örömmel, derűvel,
   juttasson mindabból,
   amire szükségünk van, és engedje,
   hogy bővelkedjünk jó cselekedetekben!
   a mi Urunk, Jézus Krisztus által,
   övé a dicsőség, a hatalom,
   a tisztelet és az imádás
   a Szentlélekkel együtt
   mindörökkön-örökké.
   Ámen.
   (Ókeresztény étkezési imádság II. század)
171./ Mindenható Isten,
   a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja,
   kérünk téged,
   áldással fogadjuk azt számára ítélet!
   Mindazokat, akik részesülnek a szent misztériumot;
   ne legyen senki
   e szent misztériumból,
   tedd méltóvá Krisztus testére és vérére,
   Mindenható Úr, Istenünk!
   (Ókeresztény ima áldozás előtt, III. század) 
170./ Mindenható Isten,
   a te szent misztériumodban történt
   részesedés adjon nekünk erőt,
   s ne legyen senkinek ítéletére,
   hanem töltsön be minket
   minden áldással Krisztus által.
   Általa dicsőség és hatalom néked,
   most és mindenkor
   és mindörökkön-örökké!
   (Ókeresztény ima áldozás után, III. század)
 
 
 
 

Szólj hozzá!


2007.08.30. 22:47 István atya

Imák 9

169./ II. Rákóczi Ferenc: Ima beszélgetés közben
   Megváltó Krisztusom,
   te beszélgettél az emberekkel
   üdvösségükért.
   Add kegyelmedet,
   hogy beszélgetésed ereje
   beszédemet is megszentelje!
   Add éreznem jelenlétedet,
   Istenem, hogy amíg amíg az emberekkel
   foglalkozom a földön,
   beszélgetésem veled
   legyen az égben!
   Ó, szívek világossága, szeretet,
   ne hagyj el engem,
   mert ha nem lesz velem
   világosságod,
   üres és haszontalan
   lesz beszédem!
168./ Fönséges és dicsőséges Isten! Világosítsd szívemnek sötétjét! Mutass nékem
   jó utat a hitben, biztos reményt, szeretet tökélyét, érzést, tudást,  hogy
   híven betöltsem, mit szent, igaz parancsod vár tőlem!
   (Assisi Szent Ferenc)
167./ Széchenyi István: Foglalatja minden jónak
   Isten, te foglalatja minden jónak,
   magasztosnak, tökéletesnek, befejezettnek,
   töltsd meg szívemet és lelkemet
   a te szellemeddel.
   Erősíts meg engem mennyei hatalmaddal,
   hogy földi gyarlóságaimon erőt véve,
   elmémet hozzád felemelhessem!
   Tisztítsd meg érzékeimet
   minden hozzám tapadó földi salaktól
   s világosságoddal töltsd be
   emberi természetemet,
   hogy ez a te műved hozzád méltó lehessen.
   Öntsd bizalmat lelkembe s ne engedd meg,
   hogy a te végzéseidet bírálgassam,
   vagy éppen kételkedhessem
   a te mindenhatóságodban,
   mindentudásodban
   és véghetetlen irgalmasságodban.
   Add végre a te legjobb áldásodat
   minden hozzátartozóimra s barátaimra,
   hogy egykoron mindnyájan együtt
   dicsőíthessünk és magasztaljunk téged mindörökké. Ámen.
166./ Móra Ferenc imája
   Virágok lélegzésével, kalászok könnyével,
   madarak reggeli énekével,
   fölszálló füst ezüstfátyolával is
   fölemelem Hozzád lelkem szavát,
   én Uram, istenem,
   Akinek keze betölt mindeneket
   az Ő áldásával.
   Akit köszönt a búzavirágok lélegzése,
   a föld párája, a pitypalattyok vetése.
   Akit illet itt minden dicséret és dicsőség.
   Akinek láthatatlan keze
   igazgatta a búzaszálat attól kezdve,
   hogy kizöldült a mag
   a föld meleg szívén.
   Aki vigyázott rá,
   hogy kősziklára ne hulljon a mag,
   hogy az ég madarai ki ne szedjék,
   hogy a mezők vad füvei
   el ne egyék-igyák előle a nap világát
   és az egek harmatát.
   Egész esztendőn keresztül
   szüntelen magasztal Téged az emberi szív
   Kelettől Nyugatig,
   naptámadattól napáldoztáig,
   mert mikor egyik szögletében aratnak,
   a másikban vetnek a földnek,
   s egyszerre készítesz magadnak dicséretet
   az ekevas nyikorgásából
   és a kasza pengéséből,
   a magvető verejtékéből,
   akitől fogant a föld méhe,
   és az anya örömkönnyéből,
   amely ráperdült az új kenyérre,
   és az anya örömkönnyéből,
   mikor az első karajt szegi
   belőle gyermekének.
   szüntelenül magasztaljanak Téged
   a föld szépségei és erői
   az emberek szívével együtt
   a Te örök dicsőségedre! 
165./ Vaszary Kolos: Milleniumi ima Magyarországért
   Imádandó Megváltó,
   ki szentséges Szívedet az egész emberiség
   számára mindenkor feltárva tartod,
   ki irgalmasságod számtalan csodáját
   éreztetted már nemzetünkkel, engedd,
   hogy gyermeki bizalommal közeledjünk
   végtelen szereteted kimeríthetelen forrásához,
   és esdve kérjünk, terjeszd ki hatalmas
   oltalmadat küzdő és szenvedő Hazánk fölé!
   Hárítsd el róla haragodat és büntetésed
   súlyos csapásait!
   Védelmezd egész országunkat,
   amely magát teljesen
   Szent Szívednek ajánlja föl.
   Fogadd kegyesen alázatos hódolatunkat
   és bocsásd meg bűneinket,
   amelyek Szeretetedre és irgalmadra
   érdemtelenekké tesznek bennünket.
   Áldd meg bűnbánó népedet,
   tartsd távol a kor szelleme által fenyegető
   veszélyektől és szenteld meg.
   Erősítsd szívünkben a szent hitet,
   amelyhez atyáink oly hűen ragaszkodtak.
   Építsd és szilárdítsd a lelkek egységét,
   hogy mint egy hazának gyermekei
   megértéssel és kölcsönös szeretettel
   haladjunk az üdvösség útján.
   Erősítsd szívünkben a jámborságot,
   erényességet, és állhatatosságot.
   Add mindnyájunknak a békét,
   amelyet a világ nem adhat,
   a Te szent békédet,
   Ámen.
164./ Reviczky Gyula: Miatyánk
   Urunk, atyánk, az ég lakója;
   a csillagoknak alkotója,
   Ki fenntartod mindenütt a rendet;
   Dicsőség a te nagy nevednek!
   Az igazak, jók, a kik élnek,
   Mindenha csak benned remélnek.
   Te vagy az ő buzgó imájok:
   Óh, jöjjön el a te országod!
   Erős vagy, jó vagy, bölcs, igaz vagy;
   Belátásod mindent igazgat.
   Adsz örömet, csapást, kegyelmet:
   A te akaratod legyen meg!
   Panasz sosem jön ajakunkra;
   Csak te ne hagyj soha magunkra.
   S ki élni engedsz, add nekünk meg
   Ma s mindennap a kenyerünket.
   S ha bűntől (hisz' gyöngék vagyunk mi!)
   nem bírunk néha szabadulni;
   Bár a fenyítés téged illet:
   Bocsásd meg a mi vétkeinket!
   S mivel gyöngék vagyunk a jóra:
   Legyen hát vétkeink adója,
   Hogy a midőn felebarátunk
   Bánt, neki szívből megbocsátunk.
   Száz fájdalomnak, száz veszélynek
   Vakon megy itt a test s a lélek.
   De mi fogjuk kerülni mindet,
   Csak meg ne kísérts soha minket.
   Miatyánk! büntess, hogyha kell, de
   Taníts imára, türelemre.
   S ki örök, égi dicsben állsz fenn:
   Óh, ments meg a gonosztul. Ámen. 
163./ Óh Uram, Istenem! Benned van reményem.
   Óh édes Jézusom! Szabadíts most engem!
   A szorító láncban, nyomorult kínzásban
   Hozzád vágyik lelkem.
   Epedve, sóhajtva, térdemre roskadva,
   imádlak, esenglek: szabadíts meg engem.
   (Stuart Mária  imádságos  könyvébe  írt  latin  verse  a  kivégzése  előtti
   Napokból) 
162./ Vannak, kik  mindenből  tőkét  gyűjtenek,  még a  télből  is.  Ha  fáznak,
   dideregnek: e kicsi  kínt ajánlják  Istennek. -- Ha  valamit teszünk,  ami
   nincs kedvünkre,  mondjuk  azt az  Istenünknek:  ,,Én Istenem,  ezt  néked
   szentelem azon  nagy óra  emlékére, mikor  meghaltál értem!''  -- El  kell
   fogadnod a keresztet! Ha bátran viseled, a mennybe ő visz el téged.
   (Vianney Szent János) 
161./ Prohászka Ottokár: Elhagyatottságban
   Uram, nem vagyok méltó, hogy bejöjj;
   de ha méltatsz és bejössz hozzám,
   szívem eltelik örömmel és hódolattal.
   Isten minden szívbe be akar jönni,
   ezt jelzi az írás:
   "Íme, ajtódnál állok s kopogtatok."
   Te; az Úr... bebocsáttatást kérsz.
   Nem kényszerítesz, nem tolod föl magad
   és kegyelmeid.
   Értelek Uram, vágyódol utánunk.
   Kopogtatsz szívünk ajtaján,
   várakozol ajtóm előtt.
   És kitartasz, el nem mégy!
   Ó édes, erős szeretet!
   Istenem, hol vagy: ugye közel vagy?
   Velem vagy?
   Így lehet tűrni a keresztet s a kínt:
   Ó, Uram, hadd legyek veled!
   Vígy be országodba!
   Ámen. 
160./ Szunyogh Xavér Ferenc: Neked adom
   Neked adom gyávaságom,
   add érte bátorságod!
   Neked adom lanyhaságom,
   Add érte lángolásod!
   Neked adom gyöngeségem,
   add érte a te erődet!
   Neked adom bűneimet.
   Vedd el tőlem azokat!
   neked adom, ami enyém,
   add érte, ami Tiéd!
   Hozzád megyek, mint kis vízcsepp,
   változtass át borrá engem!
   Hozzád megyek, földi ember,
   változtass magaddá engem!
159./ Szentgyörgyi Albert: Mentsd meg gyermekeinket!
   Uram, mentsd meg gyermekeinket.
   Mentsd meg értelmüket,
   hogy romlottságunk ne rontsa meg őket.
   Mentsd meg életüket, hogy a fegyverek,
   melyeket mások ellen kovácsolunk,
   ne őket pusztíthassák,
   hogy jobbak lehessenek szüleiknél,
   hogy építhessék önnön világukat,
   a szépség, tisztesség, összhang, jóakarat
   és méltányosság világát.
   Melyet a béke és a szeretet kormányoz
   Mindörökké. Ámen. 
158./ Jézus, Urunk, Te azt mondottad,  kérjétek az aratás urát, hogy  munkásokat
   küldjön  földjébe.  Esedezve  kérünk,   szaporítsd  országunkban  a   papi
   hivatásokat, Te, ki  annyira óhajtod, hogy  isteni Szíved szeretetének  és
   irgalmasságainak hullámai  eláradjanak  a  lelkeken,  add  kegyesen,  hogy
   hívásodat a társadalom minden osztályában meghallják. A munkás és birtokos
   fia egyaránt.  Mind a  kettőnek szüksége  van. Adj,  kérünk, nagylelkű  és
   áldozatkész papokat,  imádságos és  áldozatos eucharisztikus  életeddel  a
   legbensőbben  egyesülve,   hogy  tevékenységükkel   Isten   dicsőíttessék,
   lelkeket mentsünk, és hazánkat megújítsuk.  Ezért kérünk Téged, óh  Jézus,
   örök pap  a Te  szentséges Anyád,  a Papok  Királynéjának  közbenjárására.
   Ámen.
157./ Ima a Szűzanyához papokért
   Óh Mária, papok királynője, könyörögj érettünk, nyerj sok és szent  papot.
   Hiszem, hogy egy Isten van három személyben, hogy Isten Fia emberré  lett,
   a kereszten meghalt, hogy bennünket  megmentsen, hogy a jókra  mennyország
   vár és a gonoszokra pokol.  E végtelen fontosságú tanok hirdetésére  kérj,
   eszközölj ki tanítókat, apostolokat az Úrtól! Ámen.
156./ Annyira munkál mibennünk Isten, amennyire mi bízunk Őbenne.
   (Nagy Szent Vazul)
 

Szólj hozzá!


2007.08.30. 22:32 István atya

Imák 8

155./ Szent Atyánk! Szent Fiad szeretetére, az Ő nevében és az Ő Szívével kérünk
   Téged : dicsőítsd meg Fiadat, és add, hogy amint Te Őbenne, és Ő Tebenned,
   úgy mi  is eggyé  legyünk Tibennetek,  és így  elhiggye a  világ, hogy  Te
   küldötted Őt, és szerettél minket, amint  Őt szeretted. A világ Téged  nem
   ismert, de Ő megismertette velünk a Te Nevedet, és mi kérünk Téged, hogy a
   Szeretet, amellyel Őt szeretted, bennünk legyen, hogy Te dicsőséged és  az
   Ő öröme teljes legyen mibennünk!
   Szűz Mária, szent Szeretet Anyja, könyörögj érettünk, és add meg nekünk  a
   Te szent Fiad által óhajtott békét és egységet!
   Szent József, az Anyaszentegyház védőszentje, könyörögj érettünk! Ámen.
154./ Uram, Jézus Krisztus! Méltatlan, szegény bűnös vagyok ugyan, de azért hívő
   szívvel-lélekkel vallom  a  szent  katolikus  hitet,  annak  minden  egyes
   tételét, úgy amint szeretett anyánk, a római, szent, katolikus és apostoli
   Egyház hirdeti, tanítja  és vallja. De  mivel az élet  alkonyán oly sok  a
   veszély és a kísértés, kijelentem most és mindenkorra, a te szent Fölséged
   előtt, a  dicsőséges  Szűz Mária  előtt,  őrzőangyalom és  minden  szentek
   előtt: még  ha a  végső  alkalommal elmémnek  valamilyen zavara  miatt  el
   találnék távolodni ettől a szent hittől, mindenkor ebben a szent katolikus
   hitben akarok élni  és halni a  szentegyháznak ölében, mely  nem zárja  el
   szívét egy megtérő előtt  sem, és szándékosan  egyetlen vétket sem  akarok
   elkövetni. Ámen.
   (Ferreri Szent Vince)
153./ Lehelj reám, óh Szentlélek, hogy gondolatom mind szentté legyen!
   Működj bennem, óh Szentlélek, hogy minden munkám szentté legyen!
   Vonj szívedre, óh Szentlélek, csak azt szeressem, ami szent, mindenekben!
   Erősíts meg, óh Szentlélek, hogy mind ami szent, megvédjem!
   Őrizz engem, óh Szentlélek, hogy mindig szent legyen a lelkem!
   (Szent Ágoston)
152./ Járuljunk hát a Jézus Szívéhez, a magasztos Szívhez, a titokzatos Szívhez;
   a Szívhez, mely mindennel gondol és mindent tud-érez; a Szívhez, a mindent
   szeretőhöz! Szeretet-tűzben emésztődik, legyünk mi  is,  járulva  Hozzá,
   szívszerűek.  (Szent Bernát)
151./ Micsoda szív  Jézus Szíve!  A szeretetnek  micsoda óceánja  van benne  és,
   ömlik ki belőle az egész földkerekségre! Óh minden szeretetnek bőséges  és
   kiapadhatatlan   forrása!    Óh   minden    istentiszteletnek   mély    és
   kimeríthetetlen kútfeje! Óh minden szívnek isteni központja!... Óh  Jézus,
   engedd meg, hogy imádhassalak  téged lényed belsejében, hogy  imádhassalak
   áldott lelkedben, hogy imádhassam Szívedet,  amelyet ma reggel is  láttam.
   Szeretném leírni, de  nem tudom,  annyira elragadó. Úgy  láttam, mint  egy
   eget, amely telve van világossággal, szeretettel, hálával,  dicséretekkel.
   Magasztalta Istent, dicsérve emlegette nagyságát és felségét.
150./ Ne képzelődj, hogy ha sok időd  lenne, többet fordítanál imára. Hagyd  ezt
   az eszmét! Isten minduntalan többet  ad egy  pillanatban, mintsem  hosszú
   időkön át, mert az Ő műveit nem mérheti idő.
   (Nagy Szent Teréz) 
149./ Szenvedés
   Kit Isten nagyon szeret, azt méltónak találja, hogy sok szenvedést  mérjen
   rája. Kinek még kicsiny  a szeretete, arról  látja, hogy kevés  szenvedést
   bír el. -- Istennel való egyesüléshez csak az egyszerűség és alázat vezet
   el. (Nagy Szent Teréz)
148./ Minden ember  számára Jézus  az Ember.  Ő a  szegények ínsége,  az  éhezők
   reménye, a  szeretők öröme.  Ő az  élő  Kenyér, akit  nem az  Őt  befogadó
   hasonít magához, hanem Ő vesz át minket, a tápláltakat, magába, titokzatos
   Testébe, hogy mindenki  mindenben Krisztus  legyen. Ő az  Ámen. Ki  Őbenne
   bízik, az üdvözül
147./ Köszönöm Néked Uram, hogy ma reggel is békére ébredhettem.
   Köszönöm az életet,
   hogy fájdalmak és betegségek nélkül,
   szabadon lélegezhetek, élhetek.
   Köszönöm, hogy őszinte szívvel szólhatok Hozzád,
   hogy meghallgatod szavaimat!
   Hálát érzek, hisz az élet élménye:
   a fény, a színek, a hangok, a formák,
   az ízek és illatok érzete ajándékként
   érkeznek el hozzám.
   Köszönöm Uram,
   hogy azok, akik közel állnak hozzám
   szeretetben és békében élhetnek.
   Tudom, hogy végtelen jóságod
   igazságot oszt azoknak is,
   akik most távoznak az élők közül.
   Kérlek, Jó Uram, segíts,
   hogy megőrizhessem józanságomat,
   és szeretetemet
   minden teremtményeddel kapcsolatosan.
   Tégy bölcsebbé, türelmesebbé,
   megértőbbé,
   hogy tiszta szeretettel és őszinte szívvel
   elfogadhassam a világot olyannak,
   amilyennek teremtetted,
   amilyennek Te akarod.
   Kérlek, engedd meg, és segíts ebben Uram,
   hogy gyanakvó lehessek a rosszal,
   a gonosszal szemben,
   és mindig ott maradhassak a Te oldaladon,
   embertársaimért, szeretteimért. Ámen.
146./ Mindenható Úristen!
   Alázatos szívvel fordulunk Tehozzád munkánk kezdetén.
   Nagyra törők céljaink, de gyarló a  mi erőnk. Kérünk ezért, minden  erőnek
   forrása, támaszd meg gyengeségeinket és tedd eredményessé munkánkat,  hogy
   azzal,  amit  teszünk,   a  Te  dicsőségedet   szolgáljuk,  hazánknak   és
   embertársainknak javára lehessünk. Add, hogy megalkuvás nélkül törekedjünk
   a jellemes  életre,  szent  igazságodtól  és  a  becsülettől  soha  el  ne
   távolodjunk. Ámen.
   (Cserkészek imája)
145./ Ima Jézus Szent Szívéhez
   Jézus Szentséges  Szíve,  minden  jónak  forrása,  imádlak  Téged,  hiszek
   Benned, remélek Benned és szeretlek Téged. Bánom minden bűnömet.
   Neked ajándékozom  az én  szegény szívemet.  Tedd alázatossá,  türelmessé,
   tisztává és minden kívánságodnak megfelelővé.
   Add ó jóságos Jézus, hogy én Benned és Te bennem élj.
   Védj meg a veszélyekben. Vigasztalj a viszontagságokban.
   Őrizd meg testem és lelkem egészségét és add áldásodat minden művemre és a
   szent halál kegyelmét add meg nekem. 
144./ Mindenkitől elhagyatva
   A magyar püspöki kar imája a trianoni döntés után
   Mindenható örök Isten!
   Mindenkitől elhagyatva,
   senkitől meg nem hallgatva,
   Hozzád fordulunk, aki senkit nem hagysz el
   és mindenkit meghallgatsz,
   hogy hallgasd meg a mi
   alázatos könyörgésünket,
   és segíts meg minket, szegény magyarokat!
   Ellenségeink lettek úrrá felettünk,
   országunkat feldarabolták,
   alkotmányunkat szétrombolták,
   királyunkat számkivetésbe hurcolták,
   minket porig aláztak,
   minden szabadságunktól megfosztottak,
   és ami romlásunkra van,
   azt parancsolják nekünk.
   A mélységből kiáltunk hozzád, urunk!
   Hallgasd meg esedezésünket,
   könyörülj rajtunk a te nagy
   irgalmasságod szerint!
   Ha a sok csapás a te büntetésed,
   amelyeket bűneinkkel vontunk magunkra,
   bocsáss meg nekünk, bűnbánóknak!
   Ha széthúzásunk oka
   nemzeti szerencsétlenségünknek,
   vezérelj minket egyetértésre!
   Ha hűségünket akartad próbára tenni,
   tekintsd gyöngeségünket
   és rövidítsd meg látogatásod idejét!
   Add a hatalmat azok kezébe,
   akik azt Tőled veszik
   és a haza javára használják!
   Adj a nemzetnek önzetlen, hűséges
   és minden áldozatra kész fiakat!
   Szerencsétlen hazánknak pedig adj jobb jövendőt!
   Nagyasszonyunk és Anyánk!
   Kelj védelmünkre,
   vedd oltalmadba örökséged,
   pártfogolj minket Szent Fiadnál,
   hogy az ő kegyelméből
   Szent István országa újra életre támadjon!
   Ámen. 
143./ Mindenünk Krisztus
   Mindenünk Krisztus  minekünk. Ha  sebre vágysz  gyógyulást, Őbenne  orvost
   találsz. Ha  láz  hevít,  Forrás  Ő,  és üdít.  Ha  bűnöd  súlya  fojt:  Ő
   igazulásod. Ha kell segítség:  Ő erősség. Halál rettegtet:  Ő az Élet!  Az
   égbe hív vágy: Ő  az Út, hogy  járjad! Sötéttől félő: nézd,  a Fény Ő.  Ha
   kínoz éhed,  Ő az  Étked. Ízleljétek  tehát és  lássátok, mily  édes a  ti
   uratok!
   (Szent Ambrus)
142./ Változtasd meg a szíved...
   Ha szívünk nem változik, nem térhetünk meg.
   Az elköltözés, elmenekülés nem válasz;
   a munkahely-változtatás sem az;
   a szív átváltozása az igazi.
   Hogyan változtassunk hát?
   Imádsággal.
   (Teréz anya)
141./ Pázmány Péter: Reggeli ima
   Irgalmasságnak Atyja
   és minden vigasztalásnak Istene, ki engemet
   a te hasonlatosságodra teremtettél
   és drága szent véreddel megváltottál:
   neked ajánlom és rád bízom testemet,
   lelkemet, gondolataimat, szómat,
   cselekedeteimet, minden külső
   és belső dolgaimat.
   Oltalmazz meg engem a mai napon
   minden halálos bűntől és botránkozástól.
   Távoztasd el tőlem az ördögnek
   incselkedéseit és minden
   gonosz-akarómnak szándékait.
   Adjad, hogy e mai napon alázatossággal
   és tiszta élettel, atyafiúi szeretettel
   és csendes lélekkel, isteni félelemmel
   és jó cselekedettel mulassam,
   a te nevednek dicséretére
   s az én lelkemnek üdvösségére.
   Ámen.
140./ Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!
   Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.
   Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.
   Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.
   Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.
   És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:
   Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!
   Krisztus, hozzád tartozom;
   Krisztus a Tiéd vagyok.
   (Roger testvér)
139. / Mindenható Isten,
   a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja,
   kérünk téged,
   áldással fogadjuk ezt a szent misztériumot;
   ne legyen senki számára ítélet!
   Mindazokat, akik részesülnek
   e szent misztériumból
   tedd méltóvá Krisztus testére és vérére,
   Mindenható Úr, Istenünk!
   (keresztény ima áldozás előtt (III. század)
138./ Úr Jézus, segíts megértenünk,
   hogy csak saját magunk és önző vágyaink gyakori halála
   vezethet el minket a teljesebb élethez;
   hiszen ha Veled együtt nem halunk meg,
   akkor Veled együtt föl sem támadhatunk.
   (Teréz anya)

Szólj hozzá!


2007.08.30. 22:15 István atya

Imák 7

137./ Prohászka Ottokár: Fohász Máriához
   Minden reményemet beléd helyezem,
   Isten anyja, reményt vesztettek reménysége
   Te mindenkit szívesen megvédsz,
   aki hozzád esedezik,
   Te vagy a keresztények menedéke!
   Hallgasd meg tisztátalan
   ajkam könyörgését.
   Emlékeztesd szent Fiadat,
   a mi urunkat és parancsolónkat,
   hogy te az ő édesanyja vagy!
   Kérd, hogy jóságos szívét ne zárja be előttem,
   bocsássa meg bűneimet,
   és adja meg a kegyelmet
   hogy parancsait hűségesen teljesítsem!
136./ Add Uram, hogy lelkem szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen;
   hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe;
   hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék;
   hogy lépéseim biztosak, útjaim mindig egyenesek, határozottak legyenek;
   hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell;
   hogy szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem;
   hogy értelmem  éber  és  friss legyen  az  igazság  - csak  az  igazság  -
   befogadására;
   hogy akaratom mindig  afelé vezesse  gondolataimat, szavaimat,  tetteimet,
   ami fölemel! 
135./ Uram, add  nekem, hogy  lelki nyugalommal  fogadjam mindazt,  amit a  most
   kezdődő nap hoz a számomra. Add, hogy teljesen rá tudjam bízni magam szent
   akaratodra. A nap minden órájában,  és mindenben Te irányíts és  gyámolíts
   engem. Bármilyen  hírt  kapnék  is  a nap  folyamán,  taníts  meg  nyugodt
   lélekkel és azzal a szilárd meggyőződéssel fogadni azt, hogy mindenben ott
   van a  Te  szent  akaratod. Minden  szavamban  és  cselekedetemben  vezesd
   gondolataimat és  érzéseimet. Bármilyen  előre nem  látható eseményben  ne
   hagyd elfelejtenem, hogy minden  Tőled száll alá.  Taníts meg őszintén  és
   bölcsen  bánni  családom  minden  egyes  tagjával,  hogy  senkit  fel   ne
   zaklassak, senkit meg  ne szomorítsak. Uram,  adj erőt ahhoz,  hogy a  nap
   minden  fáradalmát  és  rám  váró  minden  eseményét  el  tudjam  viselni.
   Irányítsd akaratomat, és taníts meg imádkozni, hinni, reménykedni,  tűrni,
   megbocsátani és szeretni.
   Ámen. 
134./ Úr Jézus!
   Minden bűnünk és gyöngeségünk ellenére te választottál ki bennünket  arra,
   hogy Egyházunk megújulási tervét általunk megvalósítsad.
   Az  Eucharisztia  évében  Szent  Tested  erejével  tégy  minket  a  remény
   emberévé, meríts el minket az  imában, és túlcsorduló szeretetedben,  hogy
   elinduljunk végre egymás felé!
   Minden közösségünket  tedd befogadó  közösséggé!  Tedd a  vasárnapokat  új
   Pünkösddé, hogy  megújuljunk  a Szentlélekben!  Mutasd  meg a  közös  imák
   erejének csodáját!  Légy  a  mi  életünk  Ura,  hogy  a  Te  gondolataidat
   gondoljuk, és tanításod szerint éljünk! Legyen egyházközségünk a  megújult
   lelkek közössége, az ima háza és megszentelődésünk forrása!
   Uram! Újítsd meg egyházmegyénket papjaival és híveivel együtt, de  kérlek,
   kezdd rajtam! Ámen.
133./ Aranyszájú Szent János: Sem méltó, sem érdemes
   Uram, Istenem, tudom, hogy sem méltó,
   sem érdemes nem vagyok arra,
   hogy lelkem hajlékába jöjj,
   mert egészen puszta az és üres,
   s nincs benne számodra hely,
   hová fejedet lehajtsd.
    Ám amint a magasságból
   érettünk leszállva megaláztad magad,
   ereszkedj le most az
   én alacsonyságomhoz is!
   Legyen inkább legszentebb
   tested és véred parazsa
   megszentelődésem, felvilágosulásom,
   megalázott lelkem és testem egészsége!
   Légy segítőm és oltalmam,
   vezéreld életemet békességben,
   tégy méltóvá, hogy egykoron
   szentjeid között a te jobbod felől álljak,
   szeplőtelen Anyád,
   a szolgálatodra álló tiszta szellemek,
   és összes szentjeidnek imái
   és könyörgései által,
   kiket öröktől fogva kedvelsz!
   Ámen.
132./ Égi Édesanyám, oltalmazd meg Magyarországot, bíborosainkat,  püspökeinket,
   papjainkat,  családtagjainkat,   közösségünk  minden   egyes  tagját,   az
   országgyűlés képviselőit és népünk vezetőit, és az egész magyar egyházat.
   Mindazoknak, akik még nem tudnak hinni, a Szentlélek ereje és  világossága
   által add meg az élő hit kegyelmét, hogy ez az ország Mária országa, a  Te
   országod legyen továbbra is.
   Tisztíts meg  minket  a  bűntől  és vezess  el  bennünket  Szent  Fiadhoz,
   Jézushoz! Ámen.
131./ Boldogságos Szűz Mária, Isten anyja:  segíts, hogy mindig gyermeki  szívem
   legyen: tiszta és finom, mint a forrás!
   Segíts, hogy egyszerű szívem legyen, melyet sohase borít el a keserűség!
   Segíts, hogy  erős szívem  legyen: tudjak  áldozatot hozni,  - és  gyengéd
   szívem legyen, mely együtt tud érezni másokkal!
   Adj hálás szívet, mely örülni tud annak, amit kapott, és adj nemes szívet,
   mely senkivel szemben sem hordoz keserűséget!
   Segíts, hogy szelíd és alázatos szívű legyek: tudjak szeretni  önzetlenül,
   és boldog legyek, ha adhatok!
   Adj kitartó, bátor szívet: hogy soha ne ismerjek lanyhulást.
130./ Téged, Istenanya, meghat a világnak
   és a léleknek oly sok nyomorúsága;
   apának, anyának, házastársaknak
   testvéreknek és az ártatlan
   gyermekeknek sok gondja.
   Irgalmasság Anyja, eszközöld ki
   Istentől számunkra a békét!
   eszközöld ki mindenekelőtt
   azokat a kegyelmeket,
   amelyek egy pillanat alatt át
   tudják változtatni a lelkeket!
129./ Mindenható Istenünk,  te  azt akartad,  hogy  minden ember  üdvözüljön  és
   eljusson az igazság ismeretére.
   Tekints a  sok  aratnivalóra,  mindazokra,  akik  szomjazzák  evangéliumod
   tanítását, és küldj munkásokat  aratásodba, hogy minden emberhez  eljusson
   az örömhír!
   Add nekem, Uram, Szentlelked erejét, és küldj engem is, hogy az evangélium
   lelkes hirdetője legyek! Erősítsd bennem, Istenem, a hivatástudatot,  hogy
   az én feladatom is az emberek üdvösségének szolgálata.
   Táplálj minket,  Urunk,  Igéddel és  Szent  Testeddel! Gyűjtsön  össze  és
   formáljon  minket  egy  közösséggé  az  igazság  tanítása  és   támogasson
   bennünket a  szentségek  ereje, hogy  előbbre  jussunk az  üdvösség  és  a
   szeretet útján.
   Add,  hogy  az  evangélium  hirdetése  megteremje  gyümölcsét,  és  általa
   megdicsőüljön a te neved a világon.
128./ Uram!
   Kicsiny gyermekként szeretnék
   járni utaidon.
   Vakon: nem is fontos,
   hogy terveidet ismerjem.
   A világosság Atyja vagy,
   s az én Atyám.
   Ez elég nekem.
   Vezess akár a vak éjszakán át,
   tudom, hozzád érkezem.
   (Edith Stein)
127./ Óh Uram, te  imádkoztál tanítványaidért,  hogy mind az  idők végéig  egyek
   legyenek, amint te egy vagy  az Atyával és az  Atya veled. Nézz le,  Uram,
   részvéttel arra  a sok  szakadásra, mely  azok között  éktelenkedik,  akik
   tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te
   alapítottál kezdetben: szent, katolikus,  apostoli Egyházadba. Hogy  amint
   az égben egy  a szentek egysége,  idelenn is csak  egy legyen,  szentséges
   neved megvallásában és dicséretében. Ámen.
  (Newman bíboros) 
126./ Irgalmasságnak Atyja, ki a Szentlélek által
   és szent igéddel kisded nyájadat
   összegyűjtötted, és széles e világon
   elterjesztvén, annyi tévelygés,
   üldözés, háborúság között
   e mai napig megtartottad, igazgattad,
   vezérletted, igaz tanítók által legeltetted
   és a pokol kapui ellen
   győzelmessé tetted:
   adjad szent nevedért,
   hogy a Te hajódat a háborgó
   tengeri habok el ne nyomják
   és el ne merítsék;
   add meg segítségedet,
   hogy a Te épületedet amaz
   igaz fundamentumon,
   az erős sziklán épen megmaradjon;
   őrizz minket, Uram, szárnyad alatt,
   hogy az igazságban
   mindvégig tökéletesen megmaradván
   egy szívvel, egy lélekkel
   dicsérhessük szent Felségedet.
   Ámen.
125./ Tekintsd, uram, néped sóhaját,
   hallgasd meg a szegények,
   özvegyek és árvák
   hozzád felsíró jajkiáltásait!
   Tekints az engesztelésre kész ártatlanokra,
   és ne feledkezzél meg
   irgalmasságod cselekedeteiről,
   melyekkel hajdan oly kegyesen
   elárasztottad szolgaságban sínylődő
   választott népedet...
   Vezéreld cselekedeteinket,
   erősítsd karunkat,
   hogy egyesült erővel szolgálhassunk
   akaratodnak...
   Add, hogy rendelkezésed útjáról
   le ne térjünk,
   hanem igazságtételeid őreivé lévén,
   utunk nyugalomban
   és békességben vezessen tehozzád!
   (II. Rákóczi Ferenc )
124./ Jézusnak mindenekfölött való szeretete
   Boldog, aki érti, mi az, Jézust szeretni és magát Jézusért figyelemre sem
   méltatni. Minden  teremtményt,  melyben  kedved telik,  Jézusért  el  kell
   hagynod; mert Jézus azt akarja, hogy egyedül őt szeressük minden fölött. A
   teremtmény  szeretete  csalárd  és  állhatatlan;  Jézus  szeretete    és
   állhatatos. Aki  teremtményhez  ragaszkodik,  elmúlik  a  mulandóval;  aki
   Jézushoz ragaszkodik, örökké  szilárdan áll.  Szeresd Jézust  és tarts  ki
   barátságában, aki ha az egész világ elhagy  is, téged el nem hagy, és  nem
   engedi, hogy végleg elvessz.
   (Kempis Tamás)
123./ Gyakran kell folyamodnod
   a kegyelem forrásához,
   az isteni irgalom kútfejéhez,
   amelyből minden jó
   és minden tisztaság fakad,
   hogy kigyógyulhass rossz hajlamaidból
   és vétkeidből, erősebb és vigyázatosabb
   légy az ördög minden kísértésével
   és cselvetésével szemben.
   (Kempis Tamás: A szentáldozás elmulasztásáról) 
122./ Óh nagy Isten, Te elég voltál magadnak öröktől fogva. Az Atya elég volt  a
   Fiúnak  és  a  Fiú  az  Atyának.   Hát  ne  lennél  elég  nekem,   szegény
   teremtményednek: Te, aki  oly nagy  vagy, nekem, aki  oly kicsiny  vagyok!
   Benned megtalálok mindent,  amit óhajthatok.  Elég nekem, ha  Te az  enyém
   vagy. Ez bőségesen, kicsordulón betölti minden vágyamat.
   Add hát nekem magad, mint én  neked adom magamat, én Istenem! Magadat  add
   nekem!  Kegyelmednek  mennyei  munkája  szívemben  oly  bensőséges,  olyan
   jelenvaló, oly  mindent átjáró,  amilyen munkálkodásod  az egész  világon.
   Benne vagy  minden képességemben,  minden hajlamomban,  minden  tervemben,
   minden művemben.  Erősíts  hát,  óh  hatalmas  Isten  bensőséges  erőddel,
   vigasztalj állandó  békéddel,  tölts  arcod  szépségével,  világosíts  meg
   teremtetlen  fényességeddel,   tisztíts  meg   kimondhatatlan   szentséged
   illatával. Engedd, hogy  elmerüljek benned, adj  innom kegyelmed  árjából,
   amennyire egy halandó ember ezt  kívánhatja, abból az áradatból, amely  az
   Atyából és  a Fiúból  forrásozik, a  valódat tükröző  örökkévaló  Szeretet
   kegyelméből. Ámen.
   (Newman bíboros) 
121./ Imádság szeretetért
   Uram Jézus Krisztus, esengek: olvasszon föl magába
   Szerelmed lángoló, édes mézzel-folyó nagy hatalma!
   Hogy szerelmed szerelmébe haljak bele;
   mert szerető szereteted értem kínhalált szenvedett.
   (Assisi Szent Ferenc)

Szólj hozzá!


2007.08.30. 21:56 István atya

Imák 6

120./ Minden  reményemet  beléd  helyezem,   Isten  Anyja,  reményt   vesztettek
   reménysége. Te mindenkit szívesen megvédsz, aki hozzád esedezik, Te vagy a
   keresztények menedéke!
   Ne vess meg engem,  aki bűnös vagyok! Bűnnel  mocskoltam be magamat,  amit
   gondolatban, szóban  és  tettben  követtem  el.  Érdemtelen  vagyok,  mert
   könnyelműségemmel a bűn szolgájává lettem.
   Hallgasd meg tisztátalan ajkam könyörgését. Emlékeztesd szent Fiadat, a mi
   Urunkat és parancsolónkat, hogy te az ő édesanyja vagy! Kérd, hogy jóságos
   szívét ne  zárja  be  előttem,  bocsássa  meg  bűneimet,  és  adja  meg  a
   kegyelmet, hogy parancsait hűségesen teljesítsem! 
119./ Teljenek  be   ajkaink  dicséreteddel,   hogy   énekeljük,  Uram,   a   te
   dicsőségedet; mert arra méltattál  minket, hogy részesüljünk  halhatatlan,
   éltető, szent égi  titkaidban. Erősíts meg  minket szentséged által,  hogy
   egész nap elmélkedjünk igazságaid felett. 
118./ Uram, aki  megáldod a  téged áldókat,  és megszenteled  a benned  bízókat,
   üdvözítsd népedet,  és áldd  meg örökségedet,  egyházad teljességét  őrizd
   meg. Szenteld  meg  azokat,  kik  házad  ékességét  szeretik.  Te  viszont
   dicsőítsd meg őket  isteni erőddel,  és ne  hagyj el  minket, akik  benned
   bízunk.
   Ajándékozz békességet a te  világodnak, egyházadnak, papjaidnak és  minden
   népnek; mert minden jó adomány  és minden tökéletes ajándék felülről  van,
   leszállván tőled, a világosság Atyjától.
117./ Élethez való bátorságért
   Szeretnék azokhoz  tartozni, akik  mernek élni,  akik életüket  oda  merik
   adni. Hiszen mi más értelme lenne az életnek, ha nem az, hogy feláldozzuk?
   Uram, aki  útközben,  a  betlehemi istálló-barlangban  születtél,  aki  az
   emberek szemében mint gonosztévő haltál meg a kereszten, miután  szegényen
   vándoroltál a földön, kérlek, szakíts ki kényelmességemből és  önzésemből!
   Add, hogy ne féljek a  kemény élettől, s megálljam  ott is a helyem,  ahol
   bátorságra van szükség, és súlyos felelősséget kell vállalnom! Érted, a te
   egyetlen szavadra, Uram, bátran lépek az élet sodró forgatagába.
   Mások maguknak  akarnak mindent  összegyűjteni; engem  pedig azzal  bíztál
   meg, hogy mindenemet elajándékozzam.
   Amíg mások otthonosan berendezkednek, tőlem  azt várod, menjek a  világba,
   legyek elkészülve örömre, szenvedésre, sikerre, csalódásra,  félreértésre;
   magamban soha, mindig csak benned bízva;  hogy merjem ezt a szent  játékot
   bátran játszani  anélkül,  hogy a  végét  várnám; és  végül,  hogy  minden
   ingadozás nélkül egész életemet merjem  terád, a te végtelen  szeretetedre
   bízni.
   Uram, mennyire nem mindennapi dolog kereszténynek lenni!
116./ Hiszek egy Istent, ki három Személy,
   Az élő Istent, aki bennem él,
   S akiben mozgok és vagyok,
   Kinek tenyerén megsimulhatok.
   Akinek rám is éber gondja van,
   És cselekszik bennem és általam.
   Aki mozdítja minden mozdulásom,
   S jóban-rosszban boldogan imádom
   Intéző édes mély akaratát.
   Hiszek Istenben, hiszem az Atyát.
   (Sík Sándor: Hiszek.  című verséből) 
115./ Az   életben    hányszor    rászorultam    volna    lelki    eligazításra,
   megvilágosításra, vigasztalásra! Itt várt  volna a szentségi Krisztus,  és
   én egy lépést sem  tettem feléje! Ó, hiszen  nem voltam én egészen  rossz!
   Dolgoztam én a lelkemen, viaskodtam a bűnnel, harcoltam a kísértéssel,  de
   mennyivel más lett volna az eredmény, ha az Oltáriszentség nagy energiáját
   fogtam volna be az élet turbinájába!
   Valóban: mennyivel  más arca  volna nemcsak  az egyén  életének, hanem  az
   egész emberiség életének is, ha  az Oltáriszentség rejtett erői  éltetnék,
   irányítanák, erősítenék minden küzdelmében.
   (Tóth Tihamér: Üdvözlégy, Oltáriszentség!)
 114./ Kovász
   Uram, te egyszer az Isten országát a kovászhoz hasonlítottad. Elég  belőle
   egy kevés, hogy a tészta  erjedésnek induljon, és kenyérré váljon.  Kovász
   nélkül azonban  nem  kelne  meg,  és  olyan  lenne,  mint  a  sár.  Amikor
   belehintik a kovászt a dagasztóteknőbe, eltűnik, elenyészik, belül azonban
   tovább erjeszt, működik.
   Uram, te azt várod  tőlem, hogy hasonló legyek  a kovászhoz, hogy a  tőled
   kapott  talentumaimmal  a  világ  kovásza  legyek.  Elveszve  az   emberek
   tömegében jelentéktelen porszemnek  látszom. Gyakran  gondolok arra,  hogy
   valóban tudok-e magamból  erőt sugározni. De  kegyelmed segítségével az  a
   kovász valahol és valamikor érni, hatni kezd, talán anélkül, hogy tudomást
   szereznék róla.
   Uram, kérlek, ne tűrd meg, hogy megelégedjem középszerűséggel!
113./ Bölcsességről, ha  szólunk,  Krisztust  mondjuk  mindenképp.  Az  erényről
   szólva, Krisztust mondja burkolt vagy nyílt beszéd. Igazságost mondunk,  s
   Krisztust mondja vele ajakunk.  Békét mondva, Krisztust mondunk.  "Igazság
   és élet" - mondjuk -, és "megváltás", ekkor is Krisztust mondtunk,  mindig
   Őróla vallunk.
   (Szent Ambrus)
112./ Méltó és igazságos  énekelni néked, magasztalni  téged, hálát adni  néked,
   imádni  téged  mindenütt,   ahol  uralmadat   látjuk:  mert   Te  vagy   a
   kimondhatatlan, a kikutathatatlan, a láthatatlan, a felfoghatatlan  Isten,
   aki  örökké   és   mindenkor   ugyanaz   vagy,   egyszülött   Fiaddal   és
   Szentlelkeddel. Te  a semmiből  teremtettél  minket, s  amikor  elbuktunk,
   fölemeltél bennünket,  és mindent  megtettél, hogy  elvezess bennünket  az
   égbe, hogy  ott nekünk  ajándékozd eljövendő  országodat. Mindezért  hálát
   adunk  neked  és  egyszülött  Fiadnak  és  Szentlelkednek:  minden  nekünk
   nyújtott jóért, amiről tudunk, s  amiről nem tudunk, a nyilvánvalókért  és
   az elrejtettekért.
111./ Ó emberszerető  Uralkodónk,  gyújtsd föl  szívünkben  isteni  ismeretednek
   ragyogó világosságát,  nyisd  fel  szemünket,  hogy  helyesen  fogjuk  föl
   hirdetett igédet; ültesd  el bennünk áldott  parancsaidnak félelmét,  hogy
   minden  testi  kívánságot  leküzdve,  tetszésedet  keresve  és  a  szerint
   cselekedve mindenben átlelkesült  életet éljünk. Mert  Te vagy lelkünk  és
   testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és  legszentebb,
   jóságos  és  életet  adó  Lelkeddel  együtt  magasztalunk  téged  most  és
   mindenkor és mindörökkön örökké.
110./ A te gyermekeid vagyunk.
   Atyánk, irántunk  való szereteted  abban nyilvánult  meg, hogy  egyszülött
   Fiadat küldted  a  világba,  hogy  általa  fölismerhessük  életünk  valódi
   értelmét és igazi célját.
   Atyánk, micsoda  szeretettel  ajándékoztál  meg  bennünket:  gyermekeidnek
   hívnak, és azok is vagyunk!
   Atyánk, Fiad lelkét küldted szívünkbe, aki így imádkozik: Abba, Atya!
   Atyánk, te mennyei  ajándékokkal és lelki  áldások bőségével halmoztál  el
   bennünket.
   Atyánk, te a  sötétségtől szabadítottál  meg, s  szeretett Fiad  országába
   hívtál minket.
   Atyánk, te méltóvá tettél, hogy részt kapjunk a szentek örökségéből.
   Atyánk, te szerettél bennünket, s kegyelemeddel soha nem múló vigasztalást
   és reményt adtál.
   Atyánk, te fölkelted napodat jókra  és gonoszokra, esőt adsz igazaknak  és
   bűnösöknek.
   Atyánk, te saját Fiadat küldted hozzánk, hogy mindaz, aki látja a Fiút  és
   hisz benne, örökké éljen.
   Atyánk, te belelátsz szívünk legrejtettebb redőibe.
   Atyánk, te tudod legjobban, mire van szükségünk.
   Atyánk, te táplálod az ég madarait és a mezők liliomait.
   Atyánk, te  olyanokat  keresel,  akik igazán,  lélekben  és  igaz  szívvel
   imádnak téged.
   Atyánk, tőled származik minden közösség mennyben és a földön.
   Mindenek Atyja, aki minden fölött, minden által, mindenben vagy!
   Atya, akiben a változandóságnak és mulandóságnak árnyéka sincsen.
   Irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, a te gyermekeid vagyunk!
109./ Te egyedül
   Kihez kiáltsak Uram? Kihez vegyem én menedék futásom, ha nem Tehozzád?
   A mindenség, ami nem Isten, az én reményem be nem töltheti!
   Istent magát szomjúhozom, csak Őt, Őt keresem!
   Egyedül csak Tehozzád, Istenem, fordulok én, hogy Hozzád érjek el!
   Te egyedül tudtad teremteni a lelkem;
   Te egyedül tudtad belé vésni képedet;
   Te egyedül tudod még újra vésni, hogy elmosódott  szent Orcádat  égessed
   belé: aki a Jézus Krisztus.
   Én üdvözítőm, a Te képed Mása, Te lényednek örök Jele!
  (Pascal)
 108./ Téged Isten áldunk. Téged vallunk a mi Urunknak,
   Téged az egész föld úgy imád, mint örök Atyját.
   Néked minden angyalok, Néked egek és minden hatalmasságok,
   Néked kerubok és szeráfok kiáltoznak szűnhetetlen hangon:
   "Szent vagy, szent vagy, szent vagy, seregek ura, Istene!
   Egek és föld telistele fenségednek sugaraival."
   Téged a dicső apostolok kórusa,
   Téged próféták dicséretes hadai
   és mártírok fehérruhás sokasága magasztal.
   Néked az egész földön hitvallást tesz a szent egyház.
   Szabadítsd meg a Te népedet, Uram és áldd meg a Te örökségedet! 
107./ Bizalom
   Essél az Ő karjaiba! Isten nem húzódik el, hogy földre essél; s mitől fél,
   aki karjai  közt  nyugszik? Amit  itt  tűr,  üdvére tűri,  nem  kárára!  A
   hadvezérnél őrt áll két apród és nem  fél ez: halandó őriz halandót, s  az
   biztonságot érez! Halandót, ha Halhatatlan véd, hogy merné félelem elfogni
   annak a szívét? Mit akar Isten házában a háborgó bizalmatlan szív?
   (Szent Ágoston) 
106./ Ó, milyen ragyogó lesz  a valóság, amikor  majd színről-színre látjuk  őt.
   Akkor majd elapad a  könnyhullatás, amely immár  kenyerem nekem éjjel  is,
   nappal is, mert  naponként mondják  nekem: hol  vagyon a  te Istened?  Sőt
   belőlem is kiszakad  a kérdés:  hol van az  én Istenem?  Pedig tudom,  hol
   vagy.
   Meg is pihenek benned egy-egy keveset, olyankor, amikor ,,kitárom lelkemet
   magam fölé az öröm és hála  szavával'', ünnepi vigadozó hanggal. Most  még
   szomorúság a lelkem bére, mert el-elhanyatlik, örvénnyé válik, vagy inkább
   érzi, hogy még mindig örvény.  Hitem pedig, amelyet kigyújtottál  lépéseim
   elé az élet éjszakájában, azt  mondogatja, miért vagy szomorú, én  lelkem,
   miért háborgatsz engem? Bízzál az  Úrban, íme, hisz az  ő igéje a te  utad
   megvilágosítója. Bízzál, ne csüggedj! Majd csak elmúlik az éj, a gonoszság
   szülőanyja; majd csak  elfordul az  Úr haragja, amelynek  mi is  magzatjai
   voltunk sötétség-korunkban. A sötétség maradványait hurcoljuk a bűn  miatt
   halálra szánt testben, de majd csak fölragyog a mi napunk is, és  eloszlik
   a sötétség. Bízzál az Úrban!
   (Szent Ágoston)
105./ Kérünk, Urunk, Istenünk, taníts meg  bennünket arra; hogy helyesen  kérjük
   tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé,
   minden viharvert  lélek csendes  kikötője! Mutasd  meg az  irányt,  amerre
   mennünk kell!  Újítsd  meg  bennünk az  engedelmesség  lelkületét!  Lelked
   zabolázza meg féktelen érzékeinket! Vezess el és adj erőt ahhoz, ami  igaz
   javunk: hogy megtartsuk törvényeidet, és minden tevékenységünkben  folyton
   örvendjünk a te csodálatos és felüdítő jelenlétednek!
 

Szólj hozzá!


2007.08.30. 21:33 István atya

Imák 5

104./ Szent József, téged e napon dicsérünk, boldogan zengvén életed erényét:  e
   napon lettél méltó bevonulni ég örömébe.
   Ó, nagyon boldog, nagyon is  szerencsés, végső órádon teveled  virrasztóit
   édes arcával kezed a kezükben Mária s Jézus.
   Mert igaz voltál,  szabadulva testtől  édes álomban lebeg  immár lelked  a
   boldog hajlék örömébe; áldva fénykoszorúval.
   Kérjük hát együtt a Király kegyelmét: álljon mellettünk, bűneink  lemossa,
   s adja meg nekünk örök égi béke drága jutalmát.
   Áldás, dicséret neked  és imádás,  Hármas-egy Isten, ki  uralkodó vagy,  s
   hűséges szolgád égi koronával, áldod örökké. Ámen.
 
103./ Uram, szeretlek téged;
   Istenem, bocsáss meg nekem,
   Istenem, hiszek benned,
   Istenem bízom benned.
   Segíts  minket,  hogy  szeretni   tudjuk  egymást,  ahogyan  Te   szeretsz
   bennünket!
 
102./ Uram, te azt mondtad tanítványaidnak: Ti vagytok a világ világossága.  A
   fény világít, szórja sugarát és elűzi a sötétséget. Engedd, Uram, hogy én
   is fénysugár lehessek!
   Hadd vigyem az öröm fényét az emberek közé, hiszen én is a te kegyelmed
   fényességében élek!
   Hadd legyek akaratod  szerint a  világosság  gyermeke! Világítson az én
   életem is, hogy  a  téged  kereső, utánad  vágyó  lelkek  általam  hozzád találjanak!
 
101./ Uram, te azt mondottad: Legyetek  a föld sója! Az  étel a sótól kapja  meg
   ízét, és a só óvja meg a romlástól is.
   Uram, hadd legyek  én is a  föld sója! Hadd  tegyem ízessé, vonzóvá  mások
   számára a  keresztény életet,  ne pedig  keserűvé! Meg  akarom mutatni  az
   embereknek, hogy az  érted végzett  munka nem  szenvedés, nem  értelmetlen
   robot, hanem vidám szolgálat.
   Uram, legyen fáradozásom eredményes! Ezért kérlek, ízesítsd meg  életemet,
   hogy ne maradjak  ízetlen, amelyet  elvetnek, mivel nem  ér semmit.  Uram,
   engedd, hogy a föld sója lehessek!
 
100./ Hiszem, Uram, és vallom,  hogy te vagy valóban  Krisztus, az élő  Istennek
   Fia, ki világra jöttél üdvözíteni a bűnösöket, akik között első én vagyok.
   A te titkos  vacsorádnak részesévé fogadj  el engem, Isten  Fia, mert  nem
   mondom ki ellenségeidnek a titkot, sem csókot nem adok neked, mint  Júdás,
   hanem mint ama gonosztevő megvallak téged.
   Emlékezzél meg rólam, Uram, midőn eljössz a te országodba.
   Emlékezzél meg rólam, Uralkodó, midőn eljössz a te országodba.
   Emlékezzél meg rólam, Szent, midőn eljössz a te országodba.
   Ne váljék, Uram,  ítéletemre és  kárhozatomra a te  szent titkaidban  való
   részesülés, hanem lelkem és testem meggyógyulására.
   Hiszem, Uram, és  vallom, hogy ez,  amiben most részesülök,  valóban a  te
   valóságos és  legtisztább tested  és a  te valóságos  és elevenítő  véred.
   Kérlek, add, hogy ezeket méltóan vegyem magamhoz bűneim bocsánatára, s  az
   örök életre.
 
99./ Urunk, tégy méltóvá minket, hogy az egész világon szolgálhassuk azokat  az
   embertársainkat, akik szegénységben élnek és halnak meg.
   Add meg nekik a mai napon a mi kezünk által mindennapi kenyerüket, és a mi
   megértő szeretetünk által adj nekik békét és örömet.
 
98./ Megfeszített és föltámadt  Urunk! Taníts meg  minket arra, hogyan  küzdjük
   meg a  mindennapi  élet harcait,  és  így teljesebbé  váljon  életünk.  Te
   türelmesen  és  alázatosan   viseled  az  emberi   élet  terheit,   miként
   kereszthalálod és szenvedésed kínjait.
   Segíts, hogy  napi  fájdalmainkat és  konfliktusainkat,  mint  növekedésre
   kapott lehetőségeket  fogadjuk, és  így egyre  hasonlóbbá váljunk  Hozzád.
   Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy
   Te támogatsz.
 
97./ Jézus valóban  meghalt. Leszállott  a  legmélyebb emberi  nyomorúságba,  a
   holtak birodalmába". Kivette a mi  halálunkból a keserűséget. Már  tudjuk,
   Krisztussal  való  közösségünk  túléli  a  halált.  Ő  a  mi  életünk   és
   föltámadásunk. Legyen ez  látható a  jelen életünkben:  az örömben,  amely
   reményből és szeretetből születik.
 
96./ Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz  utunk.
   Töltsd el szívünket életadó  Lelkeddel, itass át  és végy birtokba  minket
   oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen.  Ragyogj
   át rajtunk, és úgy  élj bennünk, hogy mindenki,  akivel találkozunk, a  Te
   jelenlétedet érezze  meg általunk.  Többé már  ne minket  lássanak,  hanem
   egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te
   ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.
 
95./ A fény csak  belőled árad,  ó, Jézus,  nem belőlünk.  Te ragyogsz  rajtunk
   keresztül  mások   felé.  Hadd   dicsőítsünk   Téged,  ahogyan   neked   a
   legkedvesebb,  fényedet  árasztva  azokra,  akik  köröttünk  élnek.   Hadd
   hirdessünk  Téged  szavak  nélkül,  életünk  példájával,  annak  megragadó
   erejével,  amit   Érted  cselekszünk,   szívünk  Irántad   érzett   teljes
   szeretetének minden jelével.
 
94./ Jézus, Te vagy az Istenem.
   Jézus, Te vagy az életem.
   Jézus, Te vagy az egyedüli Szeretet.
   Jézus, Te vagy a Minden a mindenben.
   Jézus, Te vagy minden javam.
   Jézus, szeretlek teljes szívemmel, egész lényemmel.
 
93./ Atyánk! Itt vagyok  szolgáltadra, a  Te gyermeked,  hogy rajtam  keresztül
   folytasd szereteted munkáját a világban  azáltal, hogy Jézust adod  nekem,
   rajtam keresztül  másoknak és  az egész  világnak. Imádkozzunk  egymásért,
   hogy Jézus szerethessen bennünk és  általunk azzal a szeretettel,  mellyel
   az Atya szereti Őt.
 
92./ Én irgalmas Uram, én jó Istenem! Bárcsak juttatnál nekem a szent forrásnak
   vizéből, hogy  az élő  vizek kútjából  igyam, azokkal  együtt, akik  Téged
   szomjaznak! Ott laknék én is az égi honban, öröké ujjongva jóságodban,  és
   mondanám boldogon:
   Mily édes az Élő Vizek forrása, amely az öröklétre fakad, és soha-soha nem
   apad! Én Istenem! Te vagy a  Forrás, aki folyton szomjat oltón áradsz!  Úr
   Jézus, add mindig e vizet, hogy egyre szomjamat enyhítsem.
   Könyörgök nagy jótéteményeidért! Hiszen  Te mindenünk vagy, napi  életünk:
   táplálékunk, italunk, üdvösségünk, Istenünk!
 
91./ Föltámadtunk  Krisztussal.   Megjelent   közöttünk,  jelen   van   velünk.
   Köszönetünk  Általa  száll  az  Atyához;  Őt  kérjük:  tegyen  minket   is
   föltámadása hiteles tanúivá!
 
90./ Tamás hitetlensége többet használt hitünknek, mint a többi tanítvány hite!
   Ahogy tapintja  Krisztusát, s  meggyőződik  a hitben,  szétfoszlik  minden
   kétség, és szilárdul  tőle a  mi hitünk.  Tehát a  kétkedő tanítvány,  aki
   érinti a  Szent  Sebeket,  lesz  erősítő  tanúság  a  Feltámadás  mellett!
   Erősítsd, Uram a mi hitünket!
   (Nagy Szent Gergely)
 
89./ Húsvét tiszta áldozatját a hívek áldva áldják.
   Bárány megváltja nyáját,
   és az ártatlan Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját.
   Élet itt a halállal megvítt csodacsatával,
   A holt Életvezér ma úr és él!
   Mária, szent asszony, mondd, mit láttál utadon?
   "Az élő Krisztusnak sírját, s a Felkeltnek láttam glóriáját.
   Angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat.
   Feltámadt reményem, Krisztus Galileába elétek indult."
   Tudjuk, Krisztus feltámadott és diadalmas.
   Ő győztes Királyunk, légy irgalmas

Szólj hozzá!


2007.08.29. 12:52 István atya

Imák 4

88./ Uram, Istenem,  szívből  bánom  egész életem  minden  vétkét,  mert  ezzel
   rászolgáltam büntetésedre;  mivel hozzád,  legnagyobb jótevőmhöz  hálátlan
   voltam; különösen pedig  azért, mert téged,  végtelenül jó Istent  ezáltal
   megbántottalak!
   Ígérem, hogy életemet megjavítom, és  többé nem akarok vétkezni.  Jézusom,
   add ehhez kegyelmedet!
87./ Uram, Jézus Krisztus, ismét  azokkal  a  bűnökkel  vádolom  magam,  mint
   legutóbb. Alig tudok neked valami előrehaladásról beszámolni. Újra csak
   gyarlón szolgáltam neked. Pedig jó, igaz, nemes lelkű akarok lenni, neked
   akarok szolgálni, téged  akarlak teljes szívemből  szeretni. Mégis milyen
   messzire eltávolodtam ettől a szándékomtól! Sajnálom és bánom.
   Legközelebbi  alkalommal  töredelmesebben  vallom  be  helyettesednek,   a
   gyóntató atyának bűneimet. Ígérem, kifejezetten megjelölöm egyik gyakran
   előforduló hibámat, amelynek leküzdésén  a következő gyónásomig  fáradozni fogok.
86./ Atyám, vétkeztem ellened - mondom én is a tékozló fiúval - már nem  vagyok
   méltó, hogy  fiadnak  nevezz.  Képmásodra  teremtettél,  nagy  feladatokra
   hívtál, és  én  megbántással  válaszoltam  cselekedeteimben,  beszédemben,
   gondolataimban. Én vétkem, én igen nagy vétkem!
   De rád tekintek, Uram, a te Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében,  aki
   értem is  vérét  ontotta a  kereszten:  bocsásd meg  bűneimet,  vétkeimet,
   gyöngeségeimet!
   Te  vagy  az  örök  szeretet,  fogadj  ismét  gyermekeddé,  és  tarts  meg
   kegyelmedben! Tiéd akarok lenni, tiéd akarok maradni mindörökre.
85./ Isten anyja, aki gyöngéd anyai szeretettel vetted körül Názáretben az ifjú
   Üdvözítőt, segíts nekem, hogy én is Isten gyermeke maradhassak!
   Istenem, mindenemet  neked köszönhetem:  életemet, szüleimet,  barátaimat.
   Olyan sokan vannak, akik mindezeknek  nem örülhetnek: a vakok, a  betegek,
   az elhagyott gyermekek, az éhezők.
   Most minden  bűnömet teljes  szívemből bánom,  és nem  szeretném őket  még
   egyszer elkövetni. A te segítségeddel azon fogok fáradozni, hogy többé  ne
   vétkezzem.
   Szűz Mária, Isten anyja, könyörögj értem most, amikor megvallom vétkeimet,
   amelyek eltávolítottak engem szent Fiadtól!
84./ Uram,  Üdvözítőm!  Vétkeztem.  A  pillanat  örömeiért  föláldoztam  a   te
   barátságodat. Elhagytalak,  s ezzel  elvesztettem  a lelkem  békéjét.  Úgy
   tettem, mint aki tudja, mit akar,  és szabadon meg is tehetné, amit  akar.
   És mégsem ismertem meg a jót! Most bűnömnek szolgája lettem.
   Érzem, hogy süllyedni, romlani engedtem magam, hogy hagytam elhatalmasodni
   rossz szokásomat, amely gúzsba kötött. Azóta mindenben visszaestem:  nincs
   kedvem a  munkához,  tanuláshoz,  elfelejtettem  nemes  céljaimat.  Milyen
   boldog is voltam, amikor még a kegyelem állapotában éltem!
   Uram segíts, könyörülj rajtam, fogd meg  a kezemet, és ments meg!  Egyedül
   csak te segíthetsz rajtam, te menthetsz ki ezekből a bilincsekből!  Hiszen
   én szeretlek téged! Ne engedd elveszni barátodat!
   Bízom irgalmasságodban, s alázatosan beismerem bűneimet. Kérlek, töröld el
   őket, és segíts új életet kezdenem.
   Szűzanyánk, adj erőt, hogy el  tudjam hagyni  azt az  utat, amelyen  csak
   ürességet találtam, és add, hogy ezután szent Fiadat kövessem!
83./ Uram, te lettél menedékünk,
   nemzedékektől nemzedékekre.
   Mielőtt még a hegyek lettek, a föld és a világ megszülettek,
   te vagy Isten öröktől örökig.
   A halandót ismét porrá teszed,
   s mondod: ,,Emberfiak, a porba térjetek!'"
   A te szemedben ezer év,
   akár a tegnap, úgy tűnik tova,
   s mint egy őrállás éjszaka.
   Te elragadod őket: olyanok lesznek, mint a hajnali álom,
   és mint a fűnek sarja nyáron:
   Reggel kisarjad, fölvirul,
   estére lekaszálják, elkonyul. 
82./ Adj nekem, Istenem, gyermeki szívet, hogy higgyek, gyöngéd szívet,  hogy
   szeressek; erős szívet, hogy bátran cselekedjem!
   Adj gyermeki hitemhez biztonságérzetet, nyugalmat, a szerető gyöngédséghez
   tisztaságot  és  bensőséget,   a  férfias   tetterőhöz  alázatosságot   és
   bizakodást!
   Ha mindezt megadtad nekem, ezzel már elég gazdag vagyok, s minden imámat
   meghallgattad.
 81./ Tekintet nélkül arra,
   hogy másoknak tetszik-e vagy nem,
   tekintet nélkül arra, hogy látják-e vagy nem,
   tekintet nélkül arra, hogy lesz sikere vagy nem:
   tedd a jót!
   Tégy minden jót, amit megtehetsz,
   ott, ahol vagy,
   úgy, ahogy teheted,
   akkorát, amekkorát tehetsz,
   de mindig, szüntelen ez legyen a programod!
   (Sík Sándor)
80./ A meggörnyedő emberi  test nem  olyan, mint a  mérleg. Nem  kilóra méri  a
   rárakott terheket. Könnyen emeli azt, amit  jókedvvel cipel,  sokszorosan
   nehéz   neki   az    értelmetlen   teher.   Mi   volna   keservesebb    a
   kereszthordozásnál? Krisztus akarta látni a  láthatatlant: hogy  értelmük
   van ezeknek a botorkáló, utolsó lépéseknek is.
   Jézus Krisztus ugyanaz tegnap  és ma:  mindörökké. Ma  is így  hangzik  a
   szava: Aki  követni  akar, vegye  föl  minden  nap a  keresztjét,  és  úgy
   kövessen. Meglátom-e őt a keresztje alatt roskadozóban? És elfogadom-e
   naponta a magam keresztjét
79./ Szeretnék azokhoz  tartozni, akik  mernek élni,  akik életüket  oda  merik
   adni. Hiszen mi más értelme lenne az életnek, ha nem az, hogy föláldozzuk?
   Uram, aki  útközben,  a  betlehemi istálló-barlangban  születtél,  aki  az
   emberek szemében mint gonosztévő haltál meg a kereszten, miután  szegényen
   vándoroltál a földön, kérlek, szakíts ki kényelmességemből és  önzésemből!
   Add, hogy ne féljek a  kemény élettől, s megálljam  ott is a helyem,  ahol
   bátorságra van szükség, és súlyos felelősséget kell vállalnom!
   Érted,  a  te  egyetlen  szavadra,  Uram,  bátran  lépek  az  élet   sodró
   forgatagába.
   Mások maguknak  akarnak mindent  összegyűjteni; engem  pedig azzal  bíztál
   meg, hogy mindenemet elajándékozzam.
   Amíg mások otthonosan berendezkednek, tőlem  azt várod, menjek a  világba,
   legyek elkészülve örömre, szenvedésre, sikerre, csalódásra,  félreértésre;
   magamban soha, mindig csak benned bízva;
   hogy merjem ezt  a szent  játékot bátran  játszani anélkül,  hogy a  végét
   várnám; és  végül,  hogy minden  ingadozás  nélkül egész  életemet  merjem
   terád, a te végtelen szeretetedre bízni.
   Uram, mennyire nem mindennapi dolog kereszténynek lenni!
78./ Jézusom,  Te  mondtad:  "Kérjetek  és  kaptok,  keressetek  és   találtok,1
   zörgessetek és ajtót nyitnak nektek". Íme, zörgetünk, keresünk és kérjük a
   kegyelmet, hogy szabadíts  meg minket a  sátán és a  gonosz lelkek  minden
   hatásától és befolyásától, hogy egészen szabadon és tisztán élhessünk a Te
   dicsőségedre és az emberek megmenekülésére.
77./ Jézusom, Te mondtad: "Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak".
   Íme,  most  szavad  csalatkozhatatlanságára  támaszkodunk,  és  kérjük   a
   kegyelmet,  hogy  minden     erőtlenségünkből, gyengeségünkből,
   hitetlenségeinkből, reménytelenségeinkből  és szeretetlenségeinkből  emelj
   ki minket,  hogy Általad  erős, a  Te mértékedet  tartó és  szeretetteljes
   életet élhessünk a Te dicsőségedre és az emberek megmenekülésére.
76./ Imádkozás: egész szívből kiáltozás!
   Kiált azért a mi szívünk nem testi hangokon,
   de fölcsapó szent lángokkal, erénnyel összehangzón;
   a hit kiáltó szava nagy! A fogadott fiúság
   Lelkével szív kiált, hogy "Atyám". S Lélek maga zeng, zúg át.
   Igazságé: hangos szó! A tisztaságé: hangos!
   Még holtaké is égig hat, Isten fülébe hangoz!
   De nemcsak szól, hanem mint Ábelé kiáltva harsog.
   Ám igaztalannak bárha a lelke néma; Úrnak az holt!
   Te is, ha fogsz imába, nagy imát mondj öröklétért!
   Ne kérj mulandót, kérd ami Istené, az égé.
   Hogy légy, mint égnek angyalai. Ne pénzért esdj, ami rozsda;
   sem aranyért, mely fagyos fém s a szívedet fagyasztja!
   Se birtokért: az föld és sár! Az ilyen esdés nem jut
   Isten füléig! Lenn ragad, lesz sár, amelybe megfúlt.
   (Szent Ambrus)
75./ Krisztus-keresés
   Kiknek osztatik ki égi malaszt étke?
   Lesd szavam, tanuld meg! Nem a tunya népre!
   Nem kik városokban, mint a zsinagógán,
   Nagy világi rangban pompáznak palotán.
   Arra, Krisztus után ki jár pusztaságba!
   Föl nem fuvalkodó lel majd Krisztusára!
   Ilyenekhez Isten Igéje tisztán szól,
   nem világról, kincsről: hanem Mennyországról.
   (Szent Ambrus) 
74./ Ima a hazáért nehéz időben
   Úristen!   Igazság   kútfeje,   kegyelem   kimeríthetetlen   forrása,   ki
   parancsolataidról megfeledkezett népedet  néhanapján a szolgaság  jármával
   sújtod, hogy  megtörvén gőgjét,  amint a  büntetésben igazságot  adtál,  a
   megbocsátásban  újból  kegyelmet  nyújts  neki:  bevalljuk,  Uram,  őseink
   nyughatatlanságát, beismerjük  mindennapi vétkeinket,  amelyekkel  ellened
   támadván, valóban megérdemeljük ostorodat.
   Rászolgálunk, Uram, hogy  nemzetünk dicsősége  elenyésszék, s  gyermekeink
   idegen  nép  járma  alatt  görnyedjenek.  Méltók  vagyunk,  hogy   magvunk
   szakadván, eredetünk  emlékezete  és nemzetünk  neve  feledésbe  merüljön,
   mivel elhajoltunk tőled, Istenünktől és Urunktól.
   Mindazáltal, Uram,  tekintsd a  nyomorúság ez  örvényébe hullott  népednek
   sóhaját, hallgasd meg  a szegények,  az özvegyek és  árvák Hozzád  felsíró
   jajkiáltását. Tekintsd a bűnhődésre  kész ártatlanoknak kiontott vérét,  s
   ne feledkezzél  meg irgalmasságod  cselekedeteiről, melyekkel  hajdan  oly
   kegyesen elárasztottad  szolgaságban  sínylő  választott  népedet.  És  ha
   lelkünkben lángra  lobbantanád felszabadulásunk  vágyának tüzét,  vezéreld
   cselekedeteinket, erősítsd  meg  karunkat,  élesítsd  fegyvereinket,  hogy
   egyesült erővel szolgálhassunk kegyes akaratodnak.
   Adj,   Uram,   azoknak,   akiket   vezéreinkül   rendeltél,   hivatásukban
   bölcsességet, balsorsban  bátorságot,  a  szerencsében  mérsékletet,  hogy
   végzéseid útján haladjanak.
   Te  jelöld  ki,   Uram,  táboraink  határát,   vedd  körül   irgalmasságod
   köntösével, óvd  meg  az  ellenségnek  cseleitől, s  űzd  el  az  álmot  a
   virrasztók szeméről,  nehogy  készületlenül találtassunk.  A  Te  angyalod
   legyen őrünk és vezetőnk a csatában, aki szétszórja a fegyverek golyóit, s
   amint Izraelt  szárazon vitte  át  a tengeren,  vezessen át  bennünket  is
   sértetlenül ellenségeink tömegén.
   Add, végül, Urunk, legkedvesebb  Atyánk, hogy felvétetvén néped  kebelébe,
   rendelésed útjáról  le ne  térjünk,  hanem igazságtételeid  őreivé  lévén,
   utunk  nyugalomban   és  békességben   vezessen  Tehozzád,   ki   végtelen
   kegyelmednél fogva  azt akartad,  hogy  kiszabaduljunk a  szolgaságból  és
   megváltassunk.
   A mi  Urunk, Jézus  Krisztus  által, ki  a  Szentháromságban veled  él  és
   uralkodik, mindörökkön-örökké. Ámen.
   (II. Rákóczi Ferenc)
73./ Isten, te vagy az én Istenem,
   virrasztva kereslek. Terád szomjas a lelkem, testem utánad eped,
   mint a puszta kiaszott földje. Szentélyedben hadd jelenjek meg előtted,
   hogy lássam hatalmad és dicsőséged. Mert irgalmad többet ér, mint az élet,
   hadd magasztaljon ezért ajkam!
   Neked mondok áldást, amíg csak élek,
   a te nevedben tárom imára kezemet. Mint dús lakomával, teljék be lelkem,
   ajkam ujjongjon, szám dicsőítsen téged. Még fekvőhelyemen is rád gondolok,
   hajnalig rólad elmélkedem, mivel védelmezőm lettél,
   és szárnyaid oltalmában örvendezem.
   Lelkem szorosan átölel téged,
   és a jobbod szilárdan tart engem.
72./ Urunk, irgalmas Isten, szentséges, hatalmas,  te vagy a békesség, te  vagy
   az egység,  te vagy  a  tisztaság, te  vagy a  jóság.  Atyja és  Ura  vagy
   mindazoknak, akik  szívükben  békés  gondolatokat  táplálnak.  Adj  nekünk
   alázatosságot, reményt és  erős hitet! Add,  hogy a szeretet  Lelke, a  te
   Lelked éltessen minket;- segíts egymáshoz tiszta szeretetben  közelednünk,
   mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése! Segíts, hogy a békesség
   és az egyetértés fiai legyünk, és így méltók legyünk arra, hogy  boldognak
   nevezzen minket  szent  Fiad! Általa  és  vele legyen  neked  dicsőség  és
   hatalom, a jóságos Szentlélekkel együtt!
   (Jeruzsálemi Szent Cirill)
71./ Magadra maradsz...
   Minden a te dobogó szívedre nyomul.
   Még kalapál, még alkot a kor, még tart az idő,
   és nagy fájó ütésekkel előrehajt világ és történés.
   Ez az óra nyugtalansága, és nyugtalan a te
   szíved is, míg meg nem nyugszik énbennem.
   Nyugtalan a Te szíved, míg mind meg nem nyugszunk Tebenned.
   Idő és öröklét egymásba süllyed,
   s a bűnnek kínja már eltűnt a szeretet csöndjében!

Szólj hozzá!


2007.08.29. 12:44 István atya

Imák 3

70./ Ó, Uram Jézus, Te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzam, add
   nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a
   lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, Te magad vagy bennünk az
   örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, Te vagy a világosság,
   amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más
   imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más
   szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban, Istenem,
   egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan
   bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne
   tudjam, hogy imádkozom, mert csupán Te vagy bennem! Ámen. 
69./ Üdvözlégy, édes Úrnő!
   Csodálatos virágot szültél,
   aki beragyogja az eget és a földet.
   Világosítsd meg értelmemet,
   hogy fölismerjem jóságodat.
   Most aludni térek.
   Csak Isten tudja, fölkelek-e holnap.
   Lelkemet neked ajánlom
   és szeretett Fiadnak,
   Jézusnak, Istenemnek!
   Jézusom, előtted van egész életem!
   Őrangyalom vigyázzon rám ez éjjel
   és őrizzen egész nap,
   reggeltől estig.
   Igen, édes Fiadnak ajánlom lelkemet,
   hogy ne essen áldozatul a kísértésnek,
   hanem kegyelmed mennyországában legyen!
   Ámen.
68./ Uram, sötétlő lelkeinkre vesd a Bölcsességed ragyogó világát, hogy fényre
   gyúl mind, hogy Téged követ, szolgál Neked újítva tisztaságát. Napkelte
   hív: ember, munkába kezdj! De te, Uram, szívünkbe úgy költözz be, hogy ez
   a Nap ragyogjon benn örökre, hogy Érted égő tüzet sose veszt. Uram,
   ragyogtasd ránk a Te napod, amely nem ismerhet sosem alkonyatot. (Szent
   Efrém)
67./ Együtt élek emberekkel. őket is hajszolja az élet. k is sokszor fáradtak,
   kimerültek, idegesek. Milyen kevés kell ahhoz, hogy mások segítője
   lehessek.
   Egyszer egy derűs szó, máskor egy kis hallgatás, egy kis elnézés - talán
   csak annyi, hogy nem nyitom ki a rádiót, vagy csöndesen teszem be az
   ajtót, halkan beszélek, nem panaszkodom folyton saját bajaimról, nem
   érzékenykedem, helyet adok a villamoson.
   Az emberek kimerültségében Krisztus fáradtságát tisztelem. 
66./ Imádkozzunk, hogy a Szentlélek lépjen be életünkbe, bárhol legyünk is,
   és tanítson bennünket, hogy Jézushoz hasonlóvá válva
   lefelé lépkedjünk a létrán,
   s fölfedezzük a Megváltót a szegények szívében,
   hogy megkaphassák méltó helyüket a társadalomban
   és az egyházban.
   (Jean Vanier) 
65./ Legszentebb Szentháromság, három Személyben egy Isten, szilárd hittel
   vallom, hogy jelen vagy. Mély alázattal imádlak téged, minden erőmből
   dicsérlek és magasztallak téged. Hálát adok neked, ó bőkezű Isten, szívem
   mélyéből mindazon kegyelmekért, amelyeket bármikor is kaptam tőled. A te
   végtelen jóságod óvott meg ez éjjel minden bajtól, és ismét új napot
   ajándékozott nekem. Hogyan mutathatnám ki jobban hálámat, ó Legfőbb Jó,
   mint azzal, hogy ezen a napon egyedül neked szolgálok? Tehát egyedül neked
   ajánlom minden gondolatomat, szavamat, tettemet és szenvedésemet. Áldd meg
   mindezt, ó Szent Isten, hogy megszentelje őket isteni Szereteted, s hogy a
   te dicsőségedre és az én üdvösségemre lehessenek. 
64./ Szükségem van rád, hogy taníts napról napra, minden napnak a követelménye
   és szükséglete szerint. Add meg, Uram, a lelkiismeretnek azt a
   tisztaságát, amely csak a te sugallatodat érzi és fogja fel. Fülem süket,
   nem hallom hangodat. Szemem homályos, nem látom jeleidet. Csak Te tudod
   élessé tenni fülemet, tisztává tenni szememet, megtisztítani és megújítani
   szívemet. Taníts meg arra, hogy ott üljek lábadnál és hallgassam a
   szavadat. Ámen. 
63./ Istenem, fiatalok közé vezettél, hogy tanítsam, neveljem őket.
   Tudod, mennyire szükségem van nekem is a Szóra, melyet te mondasz ki, hogy
   életük legyen.
   Legyen tiszta a hallásuk, hogy a sokféle kimondott szó közül befogadhassák
   az életadót!
   Legyen tiszta a látásuk, hogy mélyebbre tekinthessenek, mint a puszta
   felszín!
   Legyen tiszta a szívük, hogy minden töredékes tudásnál és tudománynál
   többre értékeljék azt az életstílust, melyet Krisztus evangéliumában
   nyilatkoztattál ki nekünk!
   Add, Uram, hogy személyes példámmal hozzád közelebb vezethessem
   diákjaimat, akik szomjúhozzák az igazságot, hogy életük mind teljesebb,
   szebb, boldogabb lehessen. Ámen
   (Korzenszky Richárd)
62./ Köszönöm, Uram, hogy a magyar nemzet gyermekévé tettél. Akarom is
   szolgálni minden erőmmel országom és nemzetem.
   De túl minden országon és nemzeten, életem nagy célja a Hegyi Beszédben
   meghirdetett Isten Országa. Egész életemet, úgy ahogy tőled kaptam, az
   Isten Országa építésére ajánlom.
   Akarom, hogy a lelkekben megszülessen az Ország, amelyben szent az
   Istennek a neve, s amelyben az ő akarata történik, miként a mennyben.
   Nincs kikötésem. Feltétel nélkül adom át magam a második Krisztusnak, az
   egyháznak. Rendelkezz velem! Íme, itt vagyok. Küldj! Küldötted, apostolod
   akarok lenni.
   Ha élet, élet. Elviselem, bármilyen nehéz is legyen. Ha meg halál, majd ad
   hozzá erőt, aki Tarziciusnak és Ágnesnek adott, s azt is elfogadom.
61./ Ó Mária, szentebb minden szenteknél, nagyobb minden teremtményeknél. Te
   vagy az egyetlen, akiben egyesülten ragyog az anyaság és a szüzesség
   fényessége, mert te vagy az Isten kiválasztott anyja. Űzd el lelkemből a
   sötétséget és a jótól való gonosz vonakodást. Szent Fiad szívesen hallgat
   terád: óh édesanya, lépj közbe értem!
   Míg tart ez a nyomorúságos élet, védelmezz és oltalmazz, és ha üt az óra,
   hogy el kell hagynom a testet, állj mellettem, én úrnőm, és vezesd el
   halhatatlan lelkemet az örökkévaló hajlékba. Találjak ott kegyelmes bírót
   isteni Fiadban és boldogan jussak el oda, ahol a vég nélküli fényesség
   ragyog minden kiválasztottak számára. (Szent Efrém)
60./ Ó emberszerető Uralkodónk, gyújtsd föl szívünkben isteni ismeretednek
   ragyogó világosságát, nyisd fel szemünket, hogy helyesen fogjuk föl
   hirdetett igédet; ültesd el bennünk áldott parancsaidnak félelmét, hogy
   minden testi kívánságot leküzdve, tetszésedet keresve és a szerint
   cselekedve mindenben átlelkesült életet éljünk. Mert Te vagy lelkünk és
   testünk világossága, Krisztus, Istenünk, és örök Atyáddal és legszentebb,
   jóságos és életet adó Lelkeddel együtt magasztalunk téged most és
   mindenkor és mindörökkön örökké.
59./ Az ember kenyérrel él, ez (is) megkülönbözteti az állatoktól és az
   angyaloktól. De mivel ember, nem csak kenyérrel él. Kell az ige néki, hogy
   ébressze, gazdagítsa, előrevigye. Hallja anyjának hangját, s tudja, hogy
   szeretik. Hallja Isten hangját s megérti, hogy Valaki elismeri, befogadja:
   csak ezáltal lesz igazán emberré.
   A vagyon nem boldogít. A fölösleg árt! Mindenek előtt szabaddá kell
   lennem, oly szabaddá, hogy semmi se álljon utamba, hogy igazi Én-emhez hű
   legyek s betöltsem küldetésem. Jézus mutatja ehhez az utat. Ő az Ige,
   akiben Isten szól hozzánk.      
58./ Uram Istenem, gyarapítsd, sokasítsd Egyházadat, és egyesíts mindenkit
   egységben. Tedd, hogy a nép feddhetetlenül éljen, egyetértő legyen a te
   igaz hitedben, és annak helyes megvallásában. Sugalld szívükbe tanításod
   szavát. Mert a te ajándékod, hogy elfogadtál minket Krisztusod
   evangéliumának hirdetésére, és arra késztettél, hogy jó, neked kedves
   cselekedeteket vigyünk végbe. Akiket nekem adtál, azokat most átadom
   neked, mint tieidet: kormányozd őket erős jobboddal, rejtsd el szárnyaid
   árnyékában, hogy mindannyian dicsérjék és dicsőítsék nevedet, az Atyáét, a
   Fiúét és a Szentlélekét. (Szent Metód imája) 
57./ Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva,
   hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk.
   És minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát,
   számolva minden ember adottságával.
   Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet,
   ahol szolgálnom kell.
   Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes,
   hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek,
   Uram!
56./ A kereszt útján,
   gyermekeim,
   csak az első lépés nehéz.
   Legnagyobb keresztünk
   nem maga a kereszt,
   hanem az, hogy félünk tőle.
   Nincs meg a bátorságunk,
   hogy hordozzuk,
   jóllehet tudjuk
   s tapasztaljuk,
   hogy kikerülni
   nem lehetséges;
   utolér bennünket.
  (Vianney Szent János) 
55./ Uram, Palesztina utcáin oly jóságos lélekkel fogadtad be a betegeket, hogy
   azok mind hozzád tartozónak érezték magukat. Tölts el engem is ugyanolyan
   jósággal, gyöngédséggel; ajándékozz meg kellő tapintattal, amely oly
   nehezünkre esik, amikor egészségesek vagyunk.
   Add, hogy indulataimat legyőzzem, saját vágyaimról lemondjak, hogy magamat
   minél inkább beteg testvéreimnek szentelhessem, ha állapota úgy kívánja!
   Egészséges vagyok, Uram, és hálát adok ezért! Engedd, hogy felebarátom
   szenvedése megszenteljen, türelemre és alázatra indítson engem.
54./ Betegek Anyja, Szűz Mária, virrassz a földkerekség minden betegének ágya
   mellett!
   Azoké mellett, akik ebben az órában veszítik el eszméletüket és meghalnak.
   Akik haláltusájukat vívják,
   akiknek nincs semmi reményük a gyógyulásra,
   akik fájdalmukban sírnak és jajgatnak,
   akiket senki sem ápol, mert nincs rá pénzük,
   akik menni szeretnének, de nyugton kell feküdniük,
   akiknek pihenni kellene, de a szükség a munkára kényszeríti őket,
   akik nyugtalanul hánykolódnak fekhelyükön,
   akik a hosszú éjszakákat álmatlanul, nyitott szemmel töltik,
   akiket betegség közben még családjuk gondjai is nyomasztanak,
   akiknek végleg le kell mondaniuk terveikről,
   akik nem hisznek a túlvilágban,
   akik Isten ellen zúgolódnak,
   akik nem tudják, hogy Krisztus őértük is szenvedett!
 53./ Uram, ahogy akarod, úgy haljak meg,
   Uram, amilyennek akarsz, olyan legyek.
   Adj műremeket vagy kis cserepet,
   Fogadj üdvözlő csókkal, vagy dobj rám követ,
   Csak segíts épp ott, ahová küldesz!
   Lángtengerbe állíts vagy vízörvénybe,
   Lépjek virágos rétre, feküdjem vérben:
   Jó lesz, csak legyek Atyám kezében! 
52./ Látom, Uram, hogy jobban nem vesz körül egy alattomos ellenség sem, mint a
   hatalmas önszeretet, melynek igája alatt az eszem használata óta
   sóhajtozom, és az érzéki bűnök terhe, súlya. De mire való a bűnök
   összehasonlítása! Mind egyenlő volt, mert legkisebbikük is sokkal többet
   nyomott, mint szeretetem súlya. Adj, Uram, nekem könnyeket, hogy
   megsirassam őket, érzem ugyanis, hogy még nem bántam meg eddig eléggé. Óh,
   végtelen a Te jóságod bűneimmel szemben, Uram! Felteszem magamban, hogy a
   Te támogató kegyelmeddel életemnek minden napján megbánom őket.
51./ Mi ez  az evilági  élet? Egy  kis göröngy  a lét  Himalájához képest!  Egy
   pillanat az évmilliárd mellett! Nem ott kezdődik-e az igazi Valóság a Nagy
   Kapun túl? Micsoda távlatok nyílnak majd meg ott előttünk! Micsoda  űrökbe
   pillantunk majd  bele! Micsoda  mélységekbe  és magasságokba  szédül  bele
   tekintetünk! Micsoda  fényözönöket fogunk  látni. Törpék  és hangyák,  mi,
   hogyan fogjuk szégyellni, hogy idelenn, olyan szörnyű nagynak értékeltük a
   semmit, és olyan értetlenül ráztuk le figyelmünkről az igazán nagyot.
   Te  vársz  ott  miránk,  te  egyedül!  A  többi  semmi  Tehozzád   képest.
   Mennyország,  szentek  egyessége,  viszontlátás,  egymásra  borulás,  örök
   ujjongás, paradicsomkert, amelyben boldogan járunk.
   Nem! Mindez semmi tehozzád képest; te egyedül is mennyország vagy, duzzadó
   élet és bűvölő báj, el nem engedő, örökre betöltő, a boldogságnak  sikoltó
   fokaira emelő szépség.  Ó, bocsáss  meg, hogy valaha  mást is  szerettünk,
   mint téged!
50./ "Uram, te egyszer  megtanítottál a  hullámokon járni,  vezess most  biztos
   lábbal át ezen  a kőtengeren, amely  felé közeledem" -  így imádkozott  az
   apostol, amikor  az  ostiai  kikötő  felől  vezető  úton  a  főváros  felé
   vándorolt.
   Eljött az  a  nap,  amikor  a  császár kopói  Pétert  is  elfogták,  és  a
   Mamertinusi börtön  sötétjébe vetették.  Péter azonban  a börtönben  is  a
   fény, a szabadság és az élet üzenetét hirdette. Csendes éjszakákon, amikor
   szenvedésének társai  tompa álomba  merültek,  az Úrhoz  imádkozott.  Maga
   előtt látta Mesterét, és hallotta, hogy e szavakat mondja: "Amikor  fiatal
   voltál, felövezted  magad,  s  oda  mentél,  ahová  akartál.  De  ha  majd
   megöregszel, kiterjeszted karod, s más  fog felövezni, és oda visz,  ahová
   nem akarod".
   "Uram, te  mindent  tudsz,  azt  is tudod,  hogy  szeretlek!"  -  suttogta
   ismételten maga elé.
49./ 86 év  óta szolgálok  Krisztusnak és  sohase bántott  meg engem,  -  miért
   bántanám meg Uramat, aki megváltott?
   (Szent Polikárp)
48./ Uram, Jézus, édesanyád  közbenjárása által  kérem tőled  azt a  kegyelmet,
   hogy egész életemben  hű maradhassak  hozzád. A hűség  kegyelmét add  meg,
   amely erősebb a halálnál, és a síron túl is él.
   Apostolodnak  lenni  valami  egészen  mást,  sokkal  többet  jelent,  mint
   elszálló lelkesedést, átmeneti  elfoglaltságot. Add,  hogy ezt  mindjobban
   megértsem!
   Kitartó odaadásra van itt szükség!  Ezt az odaadó lelkületet pedig  komoly
   életprogrammal kell ébren  tartani, hogy a  veled való szoros  kapcsolatom
   egy pillanatra se szűnjék meg!
   És ha este fáradtan  tekintek vissza napi  munkámra, küldd rám  áldásodat,
   töltsd el szívemet új örömmel!
   Szítsa lángra újra a belőled  áramló erő buzgalmam hamvadó parazsát,  hogy
   világító fáklyaként éljek, hűségesen a körülöttem terjedő sötétségben!
   Uram, Királyom! Gyújts bennem szent tüzet! Hogy izzó lelkesedéssel, friss,
   fiatalos lendülettel a te szent ügyedet szolgáljam.
   Erős kezű, rugalmas  emberekre van  most szüksége  a világnak.  Olyanokra,
   akiknek élete érték: tevékenység és tüzes szeretet.
   Uram, én ilyen akarok lenni!
47./ Örök Asszony, te  anya és szűz,  te testben és  lélekben megváltónknak  és
   Istenünknek Anyja vagy. Tehát egyháza  minden tagjának anyja, igazi  anyja
   vagy.
   Szereteteddel közreműködtél az egyház híveinek érdekében. Egyetlen vagy az
   asszonyok között, aki anya és szűz vagy: Krisztus Anyja és Krisztus Szüze.
   A föld szépsége és ragyogása vagy te, Szent Szűz, a szentegyház példaképe!
   Istenanya, általad, egy asszony által van az élet és a halál megszentelve!
   (Szent Ágoston) 
46./ Szűz Mária,  Jézus Anyja,  őrizd meg  szívemet, hogy  gyermeki, tiszta  és
   átlátszó legyen, mint a forrás! Adj nekem egyszerű szívet, amely mentes  a
   sötét kételyektől!
   Szívet, amely adakozó, és részvétet érez a szenvedők iránt! Erős szívet,
   amely sohasem kicsinyhitű és csüggeteg! Hűséges és nemes szívet, ami semmi
   jót nem felejt, és semmi rosszat nem tesz.

Szólj hozzá!


2007.08.29. 12:20 István atya

Imák 2

45./ Üdvözítőm, nagy Királyom,
   beértél lelkembe.
   Örömmel hordalak szívemben téged,
   aki a mindenség vagy.
   Legyen a tied minden,
   ami a szívemben van;
   mindent lábad elé teszek.
   Te vagy az én Királyom!
   Édes Úr, Te lejöttél az égből
   egykor a földünkre,
   értünk, emberekért éltél,
   s meghaltál a kereszten, feküdtél a sírban.
   Dicsőségesen föltámadtál,
   fölmentél a mennyekbe,
   de szereteted emlékeként
   nekünk adtad e szentséget.
   Add nekem most kegyelmedet,
   segíts engem testeddel és véreddel,
   hogy méltó lehessek hozzád,
   szentül, jól és jámborul éljek.
    Krisztus, minden földek,
   minden népek, minden kor Királya,
   boldogan énekelje neked az egész világ:
   Dicsértessék mindörökké!
44./ Istenem, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin
   úgysem változtathatok;
   Bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok;
   És bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között. 
43./ Istenem, szükségem van rád, hogy taníts napról napra, minden napnak a
   követelménye és szükséglete szerint. Add meg nekem, Uram, a
   lelkiismeretemnek azt a tisztaságát, amely csak a te sugallatodat érzi és
   fogja fel. Fülem süket, nem hallom hangodat. Szemem homályos, nem látom
   jeleidet. Csak te tudod élessé tenni szememet, megtisztítani és megújítani
   szívemet. Taníts meg arra, hogy ott üljek lábadnál, és hallgassam a
   szavadat.
   (John Henry Newman)
             42./ Óh, Jézusom szükségem van rád,
   Köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten.
   Kinyitom életem kapuját és
   Befogadlak, mint Uramat és Megváltómat.
   Kérlek, Te irányítsd az életemet és
   Tégy olyanná, amilyenné akarod hogy legyek! Ámen.
41./ Szeretlek, Istenem, mert te mindenek előtt voltál a világon.
   Szeretnem kell téged, mert saját kezeddel formáltál meg engem.
   Szeretlek téged, Istenem, mert azért alkottál, hogy szeresselek.
   Uram, Istenem, szeretlek téged, mert te előbb szerettél engem!
   Mily boldogtalan voltam, amíg nem követtelek!
   Mily boldog leszek, ha egészen neked adom magam!
   Add, hogy csak érted éljek, és téged szeresselek!
40./ Uram és Üdvözítőm, Jézus Krisztus! Adj nekem kedvet és lehetőséget, hogy
   téged mindinkább megismerhesselek, mindjobban megszeresselek, és egyre
   hívebben kövesselek.
   Buzdító kegyelmed hívása nálam ne süket fülekre találjon, hanem legyek
   mindenkor kész, hogy akaratodat odaadással teljesítsem!
   Szembefordulok önszeretetemmel és önzésemmel, s követlek a gyalázatban,
   szegénységben és üldöztetésben.
   Teljesen újjá akarok születni, a régi magamat levetkőzni, hogy már ne én
   éljek, hanem te énbennem. 
39./ Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem
   igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet,
   Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
   (Assisi Szent Ferenc) 
38./ Engedd Uram, hogy veled szoros barátságban tölthessem napjaimat!
   Gondolataim, szavaim, tetteim a keresztség kegyelmét tükrözzék, hogy
   hivatásomra méltó lehessek.
37./ Felebarátom éppen olyan ember - mint én vagyok.
   Az ő sorsa - lehetne az én sorsom is.
   Az Isten képmása - akárcsak én.
   Őt is Krisztus váltotta meg - akárcsak engem.
   Isten azt parancsolja, hogy felebarátomat ugyanúgy szeressem, mint
   magamat.
   Amit felebarátomnak teszek, Jézus úgy tekinti, mintha neki tenném.
   Nem lehetek Jézus tanítványa, ha nem szeretem az embereket.
   Nem vagyok keresztény, ha nem segítek embertársaimon.
   Ha felebarátomat megvetem, Isten is megvet engem.
   Ha felebarátomat gyűlölöm, Isten is elítél engem.
   Ha felebarátomat megszomorítom, Isten sem kímél engem.
   Ha felebarátomnak megbocsátok, megbocsát nekem Isten is.
   Ha felebarátomat gyámolítom, Isten engem is fölkarol.
   Amit felebarátomnak teszek, azt teszi velem az Isten.
   Isten aszerint ítél majd meg, mennyire voltam jó az emberekhez.
   Uram add, hogy szeressem felebarátomat, mint önmagamat!
36./ Mindenható bírája az embereknek s a megfoghatatlan nagy mindenségnek!
   Ámulattal és imádattal borulok le előtted, s csak gyengeségemet s szorongó
   szívem dobbanásait érzem. Engedd megérlelnem magamban azt az erényt és
   tökéletességet, amelyet az ember minden fogyatkozása és tomboló
   szenvedélyei ellenére már itt a földön elérhet! Add nekem azt a benső
   vigaszt, a lélek ama nyugalmát, amely nélkül a röghöz kötött halandó a te
   szemléletedben nem gyönyörködhetik, s lelke azt a föld feletti szárnyalást
   el nem érheti, melyre az ájtatos ima a tétovázó kedélyt, hacsak rövid
   percekre is képesíti! Engedd, hogy ily magaslaton állandóan
   megmaradhassak! Acélozd meg bennem a gondolkodó erőt, hogy habár még e
   földi léthez vagyok is kötve, lelkileg halott ne lehessek, s tiszta
   képzelettel emelkedve föl hozzád, a te jóságodat és nagyságodat
   megismerhessem és földi pályám célját is fölfoghassam! Eszközöld Te magad,
   hogy elmém megértsen téged! Szabadítsd meg lelkemet az előítéletektől, s
   töltsd meg szívemet véghetetlen béketűréssel és szeretettel az egész
   emberi nem iránt! Vess fátyolt elmúlt életemre s engedd meg, hogy
   tapasztalataimból, élményeimből, hibáimból s vétkeimből az, ami
   legüdvösebb lesz, háromolhassék reám. Ámen.
   (Széchenyi István: Mindennapi ima) 
35./ Mennyei Atyánk!
   Hálát adok neked azért, hogy
   képviselhetem országunkat és egyházunkat
   előtted és az emberek előtt.
   Kérlek segíts, hogy bűneim ellenére
   jól végezzem el a rám bízott feladatokat.
   Kérünk Téged, add,
   hogy az erőtlenek erőben részesüljenek,
   a buzgók az életszentség teljességére eljussanak,
   a bűnösök megtérjenek,
   a betegek meggyógyuljanak,
   a sötétségben élők megszabaduljanak a gonoszság erőinek kötelékeiből,
   a szűkölködők és szenvedők gondjaikban enyhülést kapjanak!
   Bennünket pedig vezess el a teljes egységre
   Jézus Krisztus nevében,
   a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárására,
   hogy hazánk, mint a Szeretet földje felvirágozzon
   és minden helyzetben megdicsőítse a Te neved a Szentlélek ajándékai és
   kegyelmei által.
   Köszönöm Atyám, hogy kedves neked ez a föld és megsegítesz minket. Ámen.
34./ Isteni bölcsesség, vezess engem!
   Isteni hatalom, erősíts engem!
   Isteni jóság, kegyelmeddel árassz el engem!
   Isteni szellem, tüzesíts át engem!
   Isteni szeretet, karolj át engem!
   Isteni akarat, rendelkezzél velem!
   Isteni szent fölség, szentelj meg engem!
   Én Istenem kegyessége, vigasztalj meg engem!
   Isteni méltóság, kormányozzál engem!
   Isten! Végtelenségedből töltekezzék lelkem!
   Istenem fényessége, világosíts meg engem!
   Isten irgalmassága mentse meg a lelkem!
   Szentháromság egy Isten, áldj meg engem!
   Áldj meg életemben, áldj meg halálomban;
   Áldj meg itt a földön és az örökkévalóságban! 
33./ Ó, keresztre feszített Jézus Krisztus, sajnálom, hogy megbántottalak,
   szent sebeidre és szenvedéseidre is kérlek, bocsáss meg nekem, és ne hagyj
   engem bűneimben meghalni, hogy kiontott, drága szent véred rajtam kárba ne
   hogy vesszen!
   (II. János Pál pápa)
32./ "Ha mint orvos, és mint ember,
   Megtettem, mit tennem kell,
   Ha erőim megfeszítve
   Célom mégsem érem el,
   Téged hívlak, Istenem,
   Oltalmazd a betegem.
   A tudásom határánál,
   Légy velem a betegágynál."
   (Boldog Batthyány-Strattmann László)
31./ Sokan szeretnek téged, Uram, Jézus Krisztus, bár nem tartoznak látható
   egyházadhoz. Te ajándékoztad meg őket ezzel a kegyelemmel. Ők is keresik
   barátságodat, és úton vannak a te dicsőségedbe. Hogy nem tartoznak hozzád,
   az rajtunk is múlik.
   Minden kereszténnyel együtt kérlek, Uram, találják meg az utat az
   egyházba, hogy velünk ugyanazon szeretetben egyesülve munkálkodjanak
   országod javára.
   Őszintén akarom őket szeretni, mint ahogy te is szeretted földi életedben
   azokat, akik az igazságot keresték, bár nem találtak még rá!
   Segíts, hogy az embereket, akikkel találkozom, példás életemmel
   visszavezethessem egyházadba!
   Segíts, hogy ne csalódjanak bennem, mindig jónak, igaznak, becsületesnek
   találjanak!
   Adj számra meggyőző szavakat, ajándékozz meg vonzó szeretettel, és add,
   hogy példámmal, imával és alázatossággal tanúságot tehessek az igazságról!
30./ Mindig soknak tartjuk,
   amit mi teszünk másokért;
   ellenben amit mások tesznek érettünk,
   azt semmibe sem vesszük.
   Úgy látszik, két szívünk van:
   egy lágy, gyöngéd, engedékeny -
   önmagunk számára,
   és egy kemény, szigorú, zord -
   embertársaink számára.
  (Szalézi Szent Ferenc)
29./ Krisztuséi vagyunk. Nem máshoz, hanem hozzá tartozunk. Egységünk alapja: a
   keresztségben Krisztus bennünket magáénak fogadott, és önmagával
   egyesített. Az egység, melyet Krisztusban egymással megosztunk, nagyobb a
   múltbeli és jelenlegi különbségeinknél, melyek egyházainkat ma is
   elválasztják. Szerető Istenünk! Köszönjük Neked, hogy Krisztusban eggyé tettél
   bennünket. Adj nekünk felismerést és bátorságot, hogy egyházadat egységben
   és szeretetben építhessük. Add, hogy életünkkel és egyházaink
   szolgálatával a Te szeretetedről tegyünk tanúbizonyságot. Ámen. 
28./ Jézus lábunk együtt járjon,
   a mi kezünk együtt gyűjtsön,
   bensőnk együtt érezzen
   szívünk együtt dobbanjon,
   elménk gondolata egy legyen,
   fülünk együtt füleljen a csendességre,
   szemünk egymásba nézzen és összeforrjon,
   ó Jézusom a mi ajkunk együtt könyörögjön irgalomért az örök Atyához. 
27./ Minden szerzett bölcsességem, okosságom, lelki vidámságom lehull rólam, és
   nem tudok mást tenni, mint imádságban ahhoz menekülni, akiben akkora
   irgalom volt, hogy Isten létére meztelen földi gyermekként jött el
   hozzánk. Amikor megszabadultam a külvilágtól és minden idegenségtől,
   boldogan térdeltem színe előtt, és az alázat és a bánat édes könnyét
   onthattam, akkor éreztem, hogy új, kimondhatatlan áldás egész árja áradt
   rám, s a hosszú sötétség után újra világosság gyúlt bennem: Ő az Úr, aki
   mindig közel van hozzánk, örömben és balsorsban. Nem értelmetlenül
   kerültünk a világba, itt kell megérnünk egy másik világ számára. Nagy
   bűneimnek teljes tudatában vagyok, mégis bizalom tölt el, mivel tudom,
   hogy Isten az örök szeretet és kegyelem, s hogy Megváltóm él, s híveit az
   örökkévaló és az Igazságos kegyelmében részesíti.
  (Carl Ritter: Az imádság áldása) 
26./ Zengjed, nyelv, a dicsőséges
   test titkát s a drága vért
   melyet hullatván értékes
   váltságul az emberért
   a föld ura, a felséges
   méh gyümölcse nem kímélt.
   Egünk küldte, s nekünk szülte
   tiszta szűz, szeplőtelen.
   Köztünk élt és hinté földre
   az Igét, mely jót terem;
   a csodás szertartással ülte
   búcsúestjét idelenn.
   Mert a végső estebédet
   tartván ő és társai,
   együtt a törvényes étket
   jámborul fogyasztani:
   étkül a tucatnyi népnek
   önmagát osztotta ki.
   És a kenyeret testévé
   igézte az Ige-test
   s a bor lett Krisztus vérévé:
   magyarázni ne keresd!
   Hit dolga és igaz szívé,
   hogy erősen tartsa ezt.
   Azért kell e nagy szentséget
   leborulva áldani
   és a régi Szövetséget
   új rítussal váltani:
   pótolják a rest érzéket
   a merész hit szárnyai!
   Az Atyának és Fiának
   légyen áldás, dicsőség,
   üdv, hozsanna és imádat,
   ujjongások hirdessék!
   S aki kettejükből árad,
   a Lélek is áldassék!
   (Aquinói Szent Tamás: Himnusz az Oltáriszentségről)
25./ Te mondtad, Uram: én vagyok a világosság.
   Amióta melletted vagyok, úgy érzem, világosság gyúlt az életemben. Nem
   mindegy, hogy egy táj napsugárban fürdik, vagy sötétség borul rá. Hasonló
   a különbség a kegyelemmel elárasztott és a bűn sötétjében botorkáló lélek
   között.
   Ahogy a napfény rügyeket pattant, úgy kelti föl lelkemet a te malasztod,
   hogy az örök élet számára gyümölcsöt hozzon.
   Ahogy a fény meleget áraszt, úgy kap erőre lelkem is kegyelmed által.
   Ahogy felmelegítik a sugarak a levegőt, és az fölfelé száll, úgy vonz
   engem is hozzád a te kegyelmed.
   Uram, légy az én világosságom!
24./ Szentháromság egy Isten! Mi, a te teremtményeid, nem vagyunk egyedül a
   világban. Nem hagytál bennünket magunkra, nem hagysz társtalanul, fáradtan
   vándorolnunk egy távoli, hideg, közömbös istenség felé.
   Velünk vagy, mint a család atyja övéivel. ,,Atyánk''-nak szólíthatunk
   téged, s magunkat gyermekeinknek nevezhetjük.
   És te, Urunk, Jézus Krisztus, eljöttél közénk, hogy megmutasd nekünk az
   emberhez méltó élet szép példáját. Isten létedre testvérünk, barátunk
   lettél.
   És te, Szentlélek, isteni Szeretet, aki az Atyát és a Fiút összekötöd,
   ajándékunk lettél, hogy szívünket Krisztus szeretetére és szolgálatára
   buzdítsd. Előttünk jársz, világítod az utat, melyen járunk, hogy Krisztus
   hű követői maradhassunk.
   Atya, Fiú és Szentlélek! Hadd élhessek én is Szentháromságtok fényében és
   melegében!
   A mindennapi élet hajszájában sohase feledjem, hogy a Szentháromság bennem
   él, és erőt ád minden küzdelemben!

Szólj hozzá!


2007.08.21. 15:14 István atya

Imák 1

 

23./ Követünk Téged, Úr Jézus,
   és hogy követhessünk, ragadj meg bennünket,
   mert tenélküled senki sem képes felemelkedni.
   Hiszen te vagy az út, az igazság, az élet, a képesség, a hit, a jutalom.
   Végy fel bennünket, mint út, erősíts, mint igazság, éltess, mint élet!
   (Szent Ambrus)
22./ Krisztus lelke, kifogyhatatlan gazdagságod által szentelj meg engem!
   Krisztus teste, önfeláldozó szenvedésed által üdvözíts engem!
   Krisztus vére, szívednek rám áradó melege által ihless meg engem!
   Krisztus kínszenvedése, azzal az erővel, amellyel kínjaidat elviselted,
   erősíts meg engem!
   Óh, édes Jézus, mert te oly végtelenül jó vagy, hallgass meg engem!
   Sebeid mélyén, mert az biztos menedék nekem, rejts el engem!
   Gonosz ellenségtől - mert másképpen legyőznek - oltalmazz meg engem!
   Halálom óráján, amikor szívem remeg a félelemtől, szólíts magadhoz engem!
   S mert kezdettől fogva szerettél, vonzz magadhoz engem, hogy szentjeiddel
   dicsérjelek téged, Uramat, Istenemet, mindörökké. Ámen.
21./ Imádlak Atyaisten, aki engem teremtettél.
   Imádlak Fiúisten, aki megváltottál.
   Imádlak Szentlélek Isten, aki megszenteltél és megszentelsz.
   Úgy legyen, ahogy te akarod. Teljesen Gondviselésedre hagyatkozom. Tégy
   velem akaratod szerint!
   (Xavéri Szent Ferenc)
20./ Örök Asszony, te Anya és Szűz, te testben és lélekben Megváltónknak és
   Istenünknek Anyja vagy, tehát Egyháza minden tagjának anyja, igazi anyja
   vagy. Szereteteddel közreműködtél az Egyház híveinek érdekében.
   Egyetlen vagy az asszonyok között, aki anya és szűz vagy: Krisztus Anyja
   és Krisztus Szüze.
   A föld szépsége és ragyogása vagy te, Szent Szűz, a szent Egyház
   példaképe!
   Istenanya, általad, egy asszony által van az élet és a halál megszentelve!
   (Szent Ágoston)
19./ Sion népe, íme jön az Úr, hogy üdvözítse a nemzeteket. Szava fönségesen
   fog hangzani, úgy hogy hallatára szívetek örömmel telik meg.
   Izrael pásztora, ki Józsefet, mint juhodat vezeted, könyörülj rajtunk.
   Rázd fel Uram, szíveinket a tétlenségből, hogy elkészítsük egyszülötted
   számára az utakat, és eljövetelekor elnyerjük azt a kegyelmet, hogy neked
   megtisztult szívvel szolgálhassunk.
18./ Ne engedd, Uram, hogy úgy vágjak neki ennek a hétnek, mint valami mindig
   egyforma, vágyakat, lendületet hervasztó pusztaságnak! Új ösvényt vághatna
   Feléd repeső szívem. Ha tartóssá válnék bennem a vágyakozó szeretet, akkor
   életem nem lenne sivár pusztaság. Akkor az út Hozzád vezet, s ezen az úton
   Te is jössz felém.
17./ Világosság, Atyáddal egy, - Te fénynek fénye, napvilág:
   Az éjt megtöri énekünk. - Jelenj meg köztünk, sürgetünk.
   Lélekről űzd el a ködöt, - Fussanak mind az ördögök.
   Az álmosságot verjed el, - Meg ne üljön a lomhaság.
   Így irgalmazz Krisztus nekünk, - Hisz mindnyájan benned hiszünk,
   Hogy üdvösségünkké legyen, - Mit zeng hajnali énekünk.
   (Szent Ambrus: Consors paterni luminis)
16./ Immakuláta,
   Egünk ragyogó hajnalcsillaga!
   Jöttödre tűnt el
   Szegény lelkünkről az örök éjszaka.
   Fényedtől hullt le
   Beteg szemünknek bús, öröklött fátyla,
   Tévedő lábunknak
   Lettél égi bérce, fölvezető fáklya.
   földi reménynek
   Te vagy az első, szent teljesülése.
   Az adventi földnek
   Gyászán fölcsillanó, első drága éke.
   A Te fényed vakít,
   Talán azért könnyes szemünk mosolygása
   Hogyha Rád tekintünk
   Égi fényben úszó, szép Immakuláta!
   (Hevesi M. Angelika: Immakuláta, részlet)
15./ Mindenható örök Isten! Íme a te Szent Fiadnak, a mi Urunk Jézus
   Krisztusnak áldott Szentségéhez járulok: mint beteg az élet orvosához,
   mint tisztátalan a tisztaság forrásához, mint vak az örök fényesség
   világához, mint szegény koldus a menny és föld Urához. Kérem azért
   végtelen irgalmadat, gyógyítsd meg betegségemet, mosd le minden
   tisztátalanságomat, takard be mezítelenségemet, hogy téged, az angyalok
   kenyerét, a királyok Királyát, az urak Urát oly hódolattal és alázattal,
   oly töredelmes és ájtatos szívvel, oly hívő és tiszta szívvel vegyelek,
   mint az lelkem üdvének a leghasznosabb.(Aquinoi szt. Tamás)
14./ Mindenható Teremtőm, Uram és Istenem, te azt parancsolod, hogy teljes
   szívemből, teljes lelkemből, teljes elmémből és minden erőmből
   szeresselek.
   Ó mily boldoggá tesz engem e parancs! Mert hogy én, méltatlan teremtményed
   szerethetlek, ez a legnagyobb kegyelem.
13./ Szűz Mária, te vagy az én királynőm! Testemet és lelkemet ma, mindennap és
   halálom óráján, a te oltalmadba, különös gondviselésedbe, anyai szívedbe
   ajánlom!
   Neked ajánlom minden reményemet, minden örömömet, minden gondolatomat és
   esendőségemet, életemet és halálomat.
   Közbenjárásod és érdemeid által eszközöld ki nekem a kegyelmet, hogy
   minden gondolatomban, szavamban és tettemben a te isteni Fiadnak szent
   akaratát teljesítsem.
   (Gonzága Szent Alajos)
12./ Harmatozzatok, óh egek onnan felül és a felhők közül szálljon le hozzánk a
   Megváltó. Így sóhajtoztak hozzád mennyei Atyánk a szent próféták a Messiás
   után, akit már első szüleinknek vigasztalására megígértél. S amint egykor
   Keresztelő Szent János figyelmeztette az embereket, hogy készítsék az Úr
   útját s egyengessétek ösvényeit, éppen úgy én is elő akarom készíteni
   szívemet Jézus születésének ünnepére. Alázatos és tiszta szívvel akarom
   imádni én is a jászolban fekvő Megváltót. Azért édes üdvözítő Jézusom, oly
   epedő szívvel várlak, mint ahogy vártak egykor a próféták. Siess szívembe
   szereteted kegyelmével. Te vagy a világnak megígért váltsága, imádva
   ismerem el isteni erődet s könyörögve sóhajtok hozzád. Áraszd reám
   kegyelmedet, oszlasd el elmém vakságát; segíts, hogy kegyelmed által
   segítve biztosan járjak a te utadon. Tisztítsd meg szívemet a bűntől, hogy
   méltó szállást találj szívemben, s kedves vendégként maradj velem
   mindörökké.
 11./ Közel van az Úr mindenkihez, aki hozzá fordul. Közel van ahhoz, aki
   bizalommal hívja őt segítségül. Hirdesse a nyelvem Isten dicsőségét, szent
   nevét dicsérettel említse minden ajk. Alleluja, alleluja, jöjj Uram és ne
   késsél! Oldd le népedről a bilincseket melybe a bűn verte. 
10./ Tudom, hogy forrás fakad titkosan - bár éjszaka van.
   Ez örök forrás rejtőzik szemünktől, barlangnak sűrű mélységében tör föl -
   bár éjszaka van.
   Nem tudni hol, mert eredete nincsen, ám ami van, ered belőle minden - bár
   éjszaka van.
   És szépségéhez nincs hasonló semmi, az ég és föld szokott belőle inni -
   bár éjszaka van.
   Tudom, hogy nincsen medre, hol szaladna, és nem tud senki átlábalni rajta
   - bár éjszaka van.
   Hogy tisztaságát semmi nem zavarja, hogy minden fény a fényét tőle kapja -
   bár éjszaka van.
   Tudom, belőle óriás erek folynak, eget és poklot, embert záporoznak - bár
   éjszaka van.
   Tudom, az ér, mi sodrából kiválik, mindenható, akárcsak ő, e másik - bár
   éjszaka van.
   Mi kettőjükből tör egyetlenegybe, nincsen ki nála fontosabb lehetne, - bár
   éjszaka van.
   Az örök forrás titkos útját járva, élő kenyérben életünk kínálja - bár
   éjszaka van.
   Ím e sötétben látja a teremtmény, hogy oltsa szomját, vizét fölkeresvén -
   bár éjszaka van.
   Azt az eleven forrást, mire vágyom, az Élet kenyerében megtalálom - bár
   éjszaka van.
9./ Uram, kegyességedhez fordulunk, hogy e kegyelemeszköz tisztítson meg
   minket minden bűntől és készítsen elő a közelgő ünnepre.
   Mondjátok a csüggedőknek: vigasztalódjatok, és ne féljetek, mert lám
   Istenünk jön, hogy megmentsen bennünket.
8./ Csodálatosak, Jézus, a te irgalmasságod útjai, melyeken kegyelmesen
   szíveinkhez jutni, azokat magadhoz fűzni és szereteted adományaival
   gazdagítani s üdvözíteni akarod. Mennyei Atyád trónja előtt te vagy a mi
   leghatalmasabb közbenjárónk.
7./ Mária, Krisztus Urunk és egyházunk anyja,
   Rád gondolunk, ha küldetésbe készülünk:
   az örömhír terjesztésére,
   amit feladatul kaptunk.
   Hálaadásod csodálatos;
   a legszebb imádság hálaéneked,
   amit Erzsébetet látogatva énekeltél.
   A Keresztelő édesanyja ezzel válaszolt:
   "Áldott vagy te az asszonyok között!"
   Boldogságodban nem feledkeztél el
   a körülötted élőkről, imáidban
   megemlékeztél az egész emberiségről.
   mindenkiért imádkoztál!
   A kicsinyek mellé álltál,
   ahogy később Fiad tette.
   Mi az Benned, szavaidban,
   hangodban, amit senki sem mer
   bizalmatlan szemekkel méregetni,
   senki sem mer felforgatónak bélyegezni?
   A Magnificatban Istenedet magasztalod.
   "Hatalmasokat elűzött trónjukról
   kicsinyeket pedig felmagasztalt,
   az éhezőket minden jóval betölti,
   a gazdagokat elbocsátja üres kézzel."
   Add nekünk hangodat, énekelj velünk!
   Kérd fiadat, hogy beteljesíthessük
   az Atya ránk vonatkozó tervét!
   (Helder Camara)
6./ Csodás Urunk, ki megmentetted népedet
   a tenger lágy hullámait oszlatva szét,
   önként születve Szűztől, járható utat
   készítettél a mennybe nékünk. Áldva légy,
   ki egy vagy az Atyával s emberekkel is!
   Megszentelt szűzi méh hordozta az Igét,
   ennek jelképe volt az el nem hamvadó
   csipkebokor. Közénk jött, ember lett az Úr,
   az ujjongásnak méhét megnyitotta már,
   s beteljesült, mit esdekeltek őskorok.
   Fénylő csillag hirdette a bölcseknek Őt,
   a szent Igét, ki eljött emberek közé,
   hogy értünk szenvedjen s bűnünket elvegye.
   Szegény barlangban, pólyák közt feküdt,
   s örülni látták Őt, ki Isten s ember is!
   (Damaszkuszi Szent János: Karácsonyi himnusz
5./ Urunk, Jézus Krisztus,
   te Isten országát hoztad el közénk,
   és meghívtál mindnyájunkat országodba.
   Azt mondtad: Isten országa bennetek van.
   Add, hogy egyre jobban megértsük:
   mi vagyunk az Isten országa!
   Életünk terved megvalósítása legyen:
   a megváltás és Isten fiai szabadságának
   bizonysága a hétköznapokban.
   Kérünk tőled a mai napon is
   jó gondolatokat és indításokat,
   reményt és akarást,
   hogy egyre szebb és nagyszerűbb legyen
   Isten országa szívünkben. 
4./ Istenünk, Atyánk,
   hálát adunk neked
   lelkünkben élő hangodért,
   amely figyelmeztet
   és ösztönöz a jóra.
   Hálát adunk szavadért,
   amellyel, bár az emberek ajkán hangzik el,
   te beszélsz hozzánk
   és nevelsz minket közösségedben,
   az Egyházban.
   Hálát adunk Igédért,
   Jézus Krisztusért,
   hogy elküldted hozzánk őt,
   aki barátunk, testvérünk és Urunk
   és ma is köztünk él.
   Add, hogy mindennap rád figyeljünk,
   meghallgassunk téged
   és igéid szerint éljünk. 
3./ Uram, rád bízom magam,
   és arra kérlek,
   vess véget nyugtalanságomnak!
   Rád bízom akaratomat.
   Rád bízom gondolataimat.
   Rád bízom terveimet.
   A gondjaimat és az embereket
   mind rád bízom, Uram!
   Ha félek az ellenség túlerejétől,
   rád bízom magam.
   Ha rettegek saját árulásaim miatt,
   rád bízom magam.
   Megoldatlan kérdéseimet,
   fáradozásaimat önmagamért,
   kínlódó reménységemet
   rád bízom, Uram!
   Feladom a harcot a zárt ajtók ellen,
   és várok terád.
   Csak te tudod kinyitni azokat.
   (Jörg Zink)
2./ Uram, segíts kishitűségemen!
   Nem, nem vagyok én igazán hitetlen,
   akarok hinni,
   mindent igaznak tartok, amit mondasz,
   amit kinyilatkoztattál üdvösségünkre.
   De valahogy nem járja át egészen
   teljes életemet, minden percemet
   az a biztos hit, az a meggyőződés,
   hogy egyedül te vagy életünk ereje,
   egyedül te vagy a megoldás
   minden kérdésben,
   minden nehézségben,
   s hogy te vagy minden szép és igaz dolog Ura,
   te vagy minden jó eredmény hőse,
   mert nélküled semmit sem tudnánk elérni, megalkotni, felépíteni!
   Istenem, állj mellettem, biztass és erősíts
   a cselekvő hit kegyelmével!
1./ Hiszek benned Uram! De erősítsd hitemet,
   Bízom benned, de erősítsd reményemet.
   Szeretlek téged, de adj nekem izzóbb szeretetet.
   Neked szentelem gondolataimat, hogy reád gondoljak;
   Szavaimat, hogy rólad beszéljek,
   Tetteimet, hogy azokat teszerinted végezzem,
   Szenvedéseimet, hogy azokat az irántad való szeretetből viseljem,
   Én azt akarom, amit te akarsz,
   Azért, mert te akarod!

Szólj hozzá!


2007.08.20. 13:13 István atya

Isten hozott!

Kedves Testvérek!
Szeretettel köszöntelek benneteket.
Ennek a próbálkozásnak az lenne a célja,hogy a nyuszi72@t-online.hu címre érkező levelekben megfogalmazott vallási kérdésekre megpróbáljak hiteles válaszokat adni!
Leveleiteket, kiegészítéseitek várva.
Szeretettel
István atya
Mocsa

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása